Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-06-25 / 26. szám
4 KŐVARVIDÉK 1905. junius hó 25. Lehet úgy 9-10 éve: közös megegyezés, — történelmi hűség okáért mondjuk — íelsőbb meghagyás folytán járásunk összes községeinek aránylagos hozzájárulásával vettünk egy fertőtlenítő gépet. Nem kell - úgy hiszem - hosszabban magyaráznom e gép szükségességét. Ma már mindenki tudja, mindenki elismeri ennek nélkülözhetlen voltát. Egészségügyi törvényeink és viszonyaink követelték azt akkor. És járásunk eleget tett e követelménynek. Megvette a fertőtlenítő gépet, ha jól emlékszem 1600 koronáért. Jó gép volt. Rendeltetésének kitünően megfelelt — a szerkezete. De nem maga a — gép. Olyan nagy, olyan súlyos volt tudmiillik, hogy használni nem lehetett. Az egész járás vette ezt ugyanis. Természetesen olyan szándékkal, czélzattal és elhatározással, hogy az egész járás területén, használtassák. És a gép épen ennek nem felel meg. Nagyon nehéz. Már pedig, akármilyen bölcs az alkotó, azt még sem régulázta úgy, hogy akkor amikor fertőtleníteni kell menni, ne legyen sár, járhatatlan ut. Pedig jó időben, jó utón is négy ló kell ennek a gépnek a szállításához ! Volt légyen akárhogy is, a nagy gép kikerült a használatból nagyon rövid használat után. Fertőtlenítőre pedig okvetlen szükség volt. Vett tehát a járás egy másikat, egy könnyebbet, egyet, mely szállítható a járás legtávolabb eső községébe is. A másik — lomtárba került. Soha, senki sem ügyelt rá. Az a járás — nem gyümölcsöző vagyona. 1600 korona pihen benne. Sőt nem csak pihen, de olvad napról-napra. Eszi a rozsda a vas alkatrészeket s vele az 1600 koronát. Hát szabad e járás területén szegénységről panaszkodni ? íme: 1600 korona itt-ott tiz esztendeje holt tőke gyanánt fekszik. E tiz esztendő alatt senkinek nem jutott eszébe: hol van az a másik gép ? Pedig annak idején húzódozva szavazták meg a községek a fertőtlenítő gépre szükséges pénzt. Ideje volna ezt a használaton kívül helyezett gépet valamiképpen értékesíteni. Mert, ha sokáig hagyjuk pihenni, ócskavas árában sem szívesen veszik meg. És aligha adják meg érte az 1600 koronát! HÍREK. Junius 24. Űrnapja. Űrnapját az Oltári szentségek szerzésének emlékére üli a római katho- likus egyház. Nincs is több olyan ünnepnapja, melyet ehhez hasonló fénnyel és pompával ünnepelne meg. Nagycsütörtök volna tulajdonképen ez ünnepnek napja. Akkor azonban a nagyhét bánatos hangulata nem engedne meg ilyen pompát. Pompázó virág és lombsátrakat sem tudnának akkor még előteremteni. Olyankor még nem pompázik a természet tavaszi díszében. Az elmúlt csütörtökön kellett volna megünnepelni. Erre a napra községünkben mindig országos vásár esik. Annak profán zaja nem illenék be e magasztos ünnep méltóság teljes keretébe, amikor a harangok ünnepélyes zúgása, lobogó, zászlók, égő gyertyák és a tömjén illatos füstje mellett virágokkal, zöld levelekkel behintett utakon vonul a körmenet oltártól-oltárhoz, egekbe szárnyaló énekek hangjai mellett. Községünkben, a r. kath. templomban Az ünnepi istentisztelet i/2 9 órakor veszi kezdetét. Személyi hírek. Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató és Mező Károly számellenőr, e hó 20-án községünkben időztek. Üres a főispáni szék. Kristóffy Józsefet, vármegyénk és Szatmár város főispánját Ó Felsége belügyminiszternek nevezte ki. Vármegyénk főispáni széke tehát ismét üres. Meg is indultak már a kombinációk arra vonatkozólag, hogy kivel töltik be. Mint értesültünk: Nagy László, a jelenlegi alispán lesz a Kris- tóffy utóda. Új jogtudományi doktor. Hirsch Gyulát e hó, 17-én avatták Kolozsváron a jogtudományok doktorává. Hymen. Buttyán János áll. tanító, Buttyán István polgártársunk fia a napokban jegyet váltott Szeidelhoffer Klárával, Déván. Kinevezés. A honvédelmi miniszter Luigvay Tamás helybeli csendőrőrmestert járási őrmesterré nevezte ki. Rovancsolás az adóhivatalnál. Kemény Alajos pénzügyigazgató és Mező Károly számellenőr a helybeli kir. adóhivatalnál e hó 20-án rovan- csolást végeztek. A talált rend felett megelégedésének adott a pénzügyigazgató kifejezést. Elismerés. Az igazságügyi miniszer úr Ő nagyméltósága a helybeli kir. járásbíróság múlt, 1904. évi ügyforgalmánál kifejtett tevékenysége és fáradhatatlan szorgalomért, valamint az ügyek gyors és alapos ellátása körül elért kiváló eredményért Szappanyos József vezető i kir. járásbirónak és kir. járásbíróság arra érdemeket szerzett tagjainak elismerését és megelégedését fejezte ki. Vizsga. Mindenütt vizsgák. A gyermekek és szülők réme egyaránt. A szigorú tanító nénik és bácsik ekzaminálják a nebulókat kétségbe- ejtve őket borzasztó nehéz kérdéseikkel. A nagysomkuti áll. kisded-ovoda növendékei sem kerülhetik el sorsukat. E hónap 25-én délután lesz a nagy nap, mikor aztán kisül, hogy ki az első eminens az egész óvodában. A szülőket, bizottsági tagokat és érdeklődőket meghívja Bottlikné Székely Mária állami óvónő. Gazdasági kirándulás. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur által az 1900-ik évben berendezett, kiváló eredményű népies mintagazdaság megtekintésére f. hó 25-én társas kirándulát szervez, hogy alkalmat nyújtson arra, hogy a környék gazdái e mintagazdaság eredményéből a tanulságokat levonhassák. Találkozás Géresen, Barta János mintagazda udvarán d. e. 11 órakor, honnan rövid reggeli után indulás a mintagazdaság együttes megtekintésére ; itt szakszerű felvilágosítással Miklóssy Gyula földbirtokos ur fog szolgálni. A Szatmár felől Károly-Erdődre érkező vonatnál kocsik fognak várni, ugyancsak a vendégek visszaszállításáról is gondoskodva lesz. Nagy vásárt tartott községünk e hó 21. és 22-én, melyről nem a legjobbakat mondhatjuk. Sőt őszintén szólva: nagyon gyenge volt. A baromvásárra felhajtatott 1863 drb szarvasmarha; 249 drb ló; 214 drb juh, bárány. Elkelt 909 drb szarvasmarha, 52 drb ló; és 162 drb juh, bárány. A forgalmat nagyban csökkentette, hogy községünk még nem oldatott fel a sertés-zár alól és hogy 20-án Sülelmeden volt nagyvásár. A ; kirakodó vásár is nagyon gyenge volt. Alig I voltak többen, mint egy rendes hetivásárkor. Nyakszirtmerevedés Hovrillán. Mint lapunknak írják Hovrilláról, Bencs Juon a Szimion jómódú parasztgazda hat éves lánykája gyanús tünetek közt megbetegedett. Előbb a fejét, majd pedig hátát és nyakát fájlalta, úgy, hogy ágyba kellett fektetni. A gyorsan igénybe vett orvosi segély úgy látszik elejét tudja venni a pusztító kór roncsolásának. A szükséges elkülönítő és fertőtlenítő intézkedéseket a hatóság megtette. Részegen a halálba. lile Juon nagyfentősi lakos, nagyon szerette a pálinkát. Itta is gyakran. Annyit ivott rendesen, hogy józannak nem mondhatta, aki csak józan volt. E hó 17-én ismét sokat vett be a jóból. Úgy részeg fővel ment haza. Előbb megverte sorba a gyerekeit, aztán nagyon elérzékenyült. Megcsókolta egyen- kint mindet és elment hazulról. Egyenesen a Berszó-pataknak tartott s belevetette magát. Idejében észrevették a közelben tartózkodó emberek és kihúzták. O azonban nem nyugodott ebbe bele. Ott hagyta azokat az embereket, aztán kis idő múlva ismét a patakba vetette magát. A viz alá bukott s csak másnap találták meg a holttestét. Ki járt elsőnek a lánczhidon ? Nem érdektelen azt tudnunk, hogy a világ egyik ritkaságán, a lánczhidon ki sétált először végig. Sokan az egykoriak közül azt állítják, hogy a bresciai hyéna: Haynau ment volna át először a hídon. A dolog azonban nem igy áll. Bizonyos Boni nevű honvéd főhadnagy Mészáros Lázár rendeletére vezette át a még teljesen föl nem épült hídon 1848. nov. 22-én a Turszky-ezred szökevényeit. Ezek előtt még senki sem ment át a lánczhidon. Tehát bizonyos, hogy nem a bresciai hyéna volt az első, ki a lánczhidon keresztül ment. A kézszoritás isme. A lélekbúvárok legújabb tükre az, hogy az embereket a kézszoritásaiból ismerik meg, jobban mondva a kézszoritás módjából következtetnek az illetőknek a jellemére. A gyáva és alattomos ember sohasem szorítja meg a feléje nyújtott kezet. A gőgös nem ad kezet, csak egy két ujját nyújtja. A félénk az egész kezét átadja, — tegyenek vele a mi tetszik. A vakmerő amerikai módon szorongatja és rázza felebarátja kezét. A derék becsületes ember szélesen, erősen, bátran fog kezet. A grafológia és a kézjóslás után, ime egy újabb tudomány, amely az emberi kézzel foglalkozik. Sertésvész Berkeszpatakán. A járási m. kir. állatorvos értesítése szerint Berkeszpataka községben e hó 17-én járványos sertésvész lépett fel; miért is e község területére a zárlatot elrendelte. Gál Jenő (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök. Elvállalja mindennemű mérnöki munkálatok végzését és építmények tervezését. Műszaki irodája Szatmáron, Eötvös-utcza 13. szám alatt van. Piaczi árak az 1905. évi junius hó 19. hetivásár alkalmával : Búza - (100 kgr.) - 18K00-18'30 Rozs — „ „ — 14 „ 00— 14T0 Tengeri „ „ — 18 „ 20—1830 Zab - „ „ - 14 „ 30 —14'50 Paszuly— ,, n - 27 „ 00—28 00 _ » - . . . . . CS ARNOK. tgysier . . . Egyszer fiam Majd, elmegyünk Egy messze kis faluba, hol A nagy hegy a felhőkbe tör S a nagy viz végtelenbe foly. Ott elmegyünk egy kicsi házhoz, Megbámuljuk rozzant falát És köszöntjük a kapuját is, Mert ott született az apád . , . * Kiesi világ az, én fiam, A nagy viz is csak kis patak; A nagy hegy apró domb, amelyen Mályva virágok nyilának. Parányi fészek az a ház is, Egy tyuk átlépi udvarát, De egyszer rég egész világ volt, Mert ott született az apád . . . * Nyakunkba vesszük ketten ott A rétet, erdőt rendre mind - Hol rég elszállott gyermekálmok Édes fuvalma meglegyint, S én bűvös, zsongó meseszóval Röpitlek egy világon át, Mint nagy madár a csöpp fiókot . . . Oh, mily boldog lesz ott apád! Pakota József.
