Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-05-21 / 21. szám
1905. május hó 21. KŐVARVIDEK 3 hogy a beszéd- és értelemgyakorlat külön tárgyként szerepeljen-e, vagy pedig más tárgy szolgálatában álljon ? Idegen ajkú iskolában maradjon csak külön tantárgynak s biztosittassék neki a megfelelő óraszám. Tananyaga azoriban foglalja magában a közismereti tárgyak alapelveit s azokra — mintegy észrevétlenül előkészítsen. Voltak, kik végkép szerették volna kiküszöbölni . . . Pedig ezt tenni nem lehet. Ez kedvelteti meg a gyermekekkel az iskolát s iparkodik az elhibázott szellemi s erkölcsi nevelést javítani. A beszéd- és értelem gyakorlat különösen fontos az idegen ajkú iskolában. Ott ez a fő tantárgy! , S a milyen fontos, olyan erőt, odaadást, türelmet s a gyermek értelmi és érzelmi világához való leereszkedést követel a tanítótól. Van a nagym. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák egy rendelete, melyben hangsúlyozva van, hogy az elemi iskolai magyar- nyelvtanitás egyedüli és főczélja az legyen, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a magyar beszédet annyira elsajátítsa, hogy ezen a nyelven az ő életviszonyainak megfelelően gondolatait magyarul érthetően ki tudja fejezni. Tudjon magyarul folyékonyan olvasni, helyesen Írni. Eztaczéltis a beszéd- és értelemgyakorlatok helyes kezelésével érjük el. Mit tegyünk hát ? Először is figyeljük meg a gyermeket s azt, hogy jut ismerethez. Az legyen a beszéd- és értelemgyakorlat kiinduló pontja — mi a gyermeket érdekli. Ne a szülei házból — de az iskolából induljunk ki! A családi élet annyiféle, hogy az emlékezet s az élénk gyermeki képzelődés által összehúzott tömkelegében a képzeteknek sem önálló szemléltetést, sem törekvéseket nem végezhez öntudatosan és czélirányosan a legodaádóbb tanítási munkásság sem. Gyakoroljuk minden érzékszervünket ! Szemléltessünk. Ejtsünk le könnyebb, nehezebb tárgyakat s kérdezzük meg növendékeinktől, hogy mit hallottak? Szagoltassunk. Izleltessünk. Adjunk kezükbe hideg, meleg, száraz, nedves tárgyakat . . . Egy óra egyfolytában beszéd- és értelemgyakorlatból sok . . . Ne tanítsunk csak egy félóráig ! A beszéd- és értelemgyakorlat óra másik felét fordítsuk mindég számolásra s megfordítva. Tanításunkat ismétléssel kezdjük s ismételtessük mentül többet. A tanításnál kérdező tanalakot használjunk. A fősulyt *a beszédre fektessük. Kérdéseinkre mindég egész feleletet kívánjunk. Beszéljünk tisztán — érthetően . . . Magyarázzunk meg mindent a mit gondolunk, hogy a gyermek nem ért. S ha a gyermek eltér a tárgytól, — még akkor is türelemmel hallgassuk végig ... A tárgyakat hasonlittassuk össze ! Az egyszerűbbeket rajzoltassuk, a szemléltetett tárgyak neveit pedig irattassuk le. A közelebbiről menjünk a távolabbira, a könnyebbről a nehezebbre, az egyszerűről az összetettre. Szivnemesitő elbeszéléseket, meséket, verseket, közmondásokat, élet- és illemszabályokat, énekeket, munkaszerü foglalkozásokat, szobában is játszható játékokat vegyünk a beszéd- és értelemgyakorlatokba. Szóljunk az alkoholról — valamint annak káros hatásáról az emberi szervezetre. Szóval úgy vezessük növendékeinket, hogy szemléleteiknek s tapasztalataiknak hasznát vegyék nemcsak az iskolában — de az életben is. Ezt pedig elérjük, ha megtanítjuk növendékeinket arra, hogy a hasznost a haszontalantól — megtudják külöinböztetni. Legyen a tanítás csupa élet — csupa mozgás! Legyen vallásos. Mondjuk el — mit köszönhetünk Istennek s mindezekért mivel tartozunk ? . . . Ha csak tehetjük vigyük ki növendékeinket a szabadba. Hadd lássák a természetet a maga valójában ! Mert nemcsak a legnagyobb Tanító, hanem a legnagyobb nyitott könyv, a természet is azt mondja: „Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket — ne tiltsátok el tőlem.“ Verulami Bacó pedig: „csak az a tanítás ér valamit, a mely szemléltetésen alapszik.“ . , . Modorunk legyen barátságos. Hangunk nyájas, hogy a gyermekek figyelmét le tudja kötni s tudjon hatni. A tananyag felhasználásánál legyünk tekintettel az évszakokra. Az olvasókönyvből mindig azokat az olvasmányokat vegyük elő, melyek a beszéd- és értelem gyakorlatok tárgyaira vonatkoznak. A vezérkönyvekhez ne ragaszkodjunk! A körülményekhez s belátásunkhoz képest járjunk el a tanításban. Aztán vegyük tekintetbe a tanulók nemét s körülbelüli hivatását. Buzdítsuk példánkkal, hogy sziveikben a szép, jó, igaz és hasznos iránt való hajlandóság érzése is felébredjen. S hiszem, hogy az úgy végzett munka megfogja hozni gyümölcseit s a tanító örömmel fogja látni, hogy a növendékeiben szunnyadó lelki tehetségek lassankint kibontakoznak a tudatlanság nyomasztó bilincseiből s a gyermek eszmélni, gondolkozni kezd. HÍREK. Május 20. Felkérjük lapunk tisztelt előfizetői közül azokot, kik előfizetési díjjal hátralékban vannak, hogy azt a szerkesztőség czimére beküldeni szíveskedjenek. Személyi hírek. Gróf Teleki Sándorné és Teleki Edine grófnő Budapestre utaztak. — Szentpétery Ferencz nagybányai vizsgáló biró hivatalos ügyben egy pár napig községünkben tartózkodott. Eskületétel. Dr. Teleki Jenő gróf tb. szolga- biró a napokban tette le az esküt az alispán kezébe. Esküvő. „Nagybánya“ ez. laptársunk közli, hogy Kővárvidék szülötte: Dr. Dragos Theoíil, nagybányai kiváló ügyvéd f. hó 11-én d. e. tartotta esküvőjét Klein Miczu Elisával a nagyváradi gör. kel. román székesegyházban. Az egyházi esketésnél mint tanuk a menyasszony nagynénje: Lukáes Gyula orszgy. képviselő neje és Km. Pap Sándor orszgy. képviselő szerepeltek. Az esküvőt szükebb körű déjuné dinatoire követte a menyasszony nagynénje férj, Gilnreiner Adolfné állomásfőnökné házánál. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Sprenger Ferencz, kir. segédtanfelügyelőt Máramarosszigetről Szatmárra helyezte át. A vall. és közokt. Miniszter ur Kováts Béla kir. tanácsos és kir. tanfelügyelőnek f. é. junius végéig 2 havi szabadságot engedélyezett s saját kérelmére nyugalomba vonulását f. é. julius 1-ével megengedte, mely alkalommal egynegyed százados érdemdús és buzgó tanfelügyelői működéséért őszinte elismerését és köszönetét nyilvánította. A tanfelügyelőség vezetésével annak régi kipróbált hivatalnokát: Bodnár György kir. s. tanfelügyelőt bízta meg. Képviselőtestületi gyűlés. A községi képviselő- testület május hó 23-án délután 3 órakor a községháza tanácstermében rendkívüli gyűlést tart. Tárgyalás alá kerül: 1. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara átirata szalmafonó póttanfolyam rendezése iránt. 2. A „Berszőpatakon szükséges hid készítésére beérkezett javaslat. 3. Az országgyűlési képviselő választás alkalmával a gör. kath. iskola termében elhelyezett katonák által megrongált tapéta munka helyreállításáért felmerült 24 korona 78 fillér kiutalása. 4. A községi pénztár átadásáról felvett leltár bemutatása. kül halálthozó is lehet, aminthogy a nép ajkán az ilyen halálos esetre való vonatkozással nem egyszer hallható, hogy „meghalt, mert meggyűlt benne a szesz.“ Hogy az alkohol valakiben valaha meggyűlt volna, vagy hogy az az emberben egyáltalán meggyulhatna, talán mondanom sem kell, naiv felfogás. Sőt éppen ellenkezőleg: azért is vezethet közvetlen halálhoz egy nagymérvű részegség, mivel a test hőmérséke, a nagy mennyiségű alkohol hatása folytán, több fokkal lehűl. Amint már emlitém, az alkoholizmus végső stádiuma: a delirium tremens, a reszketéssel járó őrjöngés. Előjelekkel kezdődik. Ezek a következők: Gyomorhurut. A nyelv lepedékes, kinyujtásnál reszket; az étvágy csekély. E mellett a beteg viselkedése, modora megváltozik. Bizonyos félelemmel telt nyugtalanság vesz rajta erőt. Zagyva hangokat hall koronként. Alakok jelennek meg előtte, melyekről tudja, hogy csak az ő képzeletében élnek és ezért igyekszik azokat magától elhessegetni. Nem szól ezekről senkinek, csak izgatottan önmagában és önmagáról töpreng. Szóval a még tiszta öntudat küzd a fenyegető öntudatlanság gyötrő előérzetével, miközben szokatlan dolgokat mivel, amely kínos nyugtalansággal tölti el a környezetet. Az alvás zavart, gyakran csak rövid pár órára terjedő; de néha teljesen elmarad az. És ez az állapot 2-3, de olykor 8 — 10 napig is eltarthat. De vannak esetek, amikor ezek az elő- tünetek teljesen elmaradnak és a betegség a maga típusos együttes tüneteivel tör előtérbe. Ezek: reszketés, álmatlanság, deliriumok; látási, hallási és érzési hallucinálások kíséretében. A látási hallucinálások abban állanak, hogy a betegnek víziói vannak. Leginkább apró állatok jelennek meg képzeletében: bogarak, békák, madarak ; főleg egerek és patkányok. De némelyeknél nagyobb állatok is, mint: lovak, kutyák stb. Más esetben emberi alakokat: rablókat, zsiványokat stb. lát a beteg. A hallási hallucinálások abban állanak, hogy egy-egy természetes hangra, zörejre a beteg fenyegető, szitkozódó, guesmoló hangokat vél hallani. Az érzési és köz érzési csalódások nagyon sokfélék lehetnek. Olvastam egy esetről, ahol egy beteg férfi azt bizonygatta, hogy 8 gyermeket visel a testében; egy másikról, ahol az illető 62 gyikot vélt magában hordani. A betegség kezdetén a hallucinálások i gyakran állandóak. A későbbi lefolyásában, a j reszketés stádiumában, hol elmaradnak, hol , pedig fellépnek azok. Minél nagyobb mérvű a reszketés, gyakran annál mozgalmasabbak a láíományok. Csoportosulásokat, mozgó embertömegeket, nagy temetési meneteket stb. lát a beteg. Ezek az érzéki csalódásos látományok igen gyakran az éjszakai órákban lépnek fel, mig reggelre teljesen eltűrnek azok. De a látott képek rögzítve maradnak a beteg emlékében és a legmeggyőzőbb hangon beszéli el azokat, gyakran borzalmas históriákat az ámuló környezetnek. Nem csoda, ha ilyen elbeszélések alapján ártatlanok is kerültek már a vádlottak padjára. A delirálók magukviselete és cselekedetei az érzéki csalódásokkal és azok szülte képzelmi képekkel szoros oki összefüggésben állanak. így történik azután, hogy az ilyen betegek nagy- hirtelen önmaguk vagy mások ellen törnek. Nekiugranak az ablaknak és ha nincs akadály, kiugranak azon, az általuk, behatolni vélt üldöző elől menekülést keresve. Magnan elmegyógyász 291 alkoholistánál 24 öngyilkossági és 8 gyilkossági kísérletet tapasztalt; 61 alkoholista nőnél 10 öngyilkossági és egy gyilkossági kísérletet. Laségue egy delirium tremensben szenvedő mosónőnél, annak minden egyes örjöngési rohamánál öngyilkossági kísérletet figyelt meg. Kilencz év alatt háromszor mentették ki a Szajnából, négyszer vágták le még élve a kötélről, melyre felakasztotta magát. Utóvégre mégis csak sikerült öngyilkossága: Felakasztva, halva találták. Ezek az örjöngési rohamok annál ritkábban, annál nagyobb időközökben lépnek fel, minél fiatalabb az alkoholista, minél kevésbbé roncso- lódott meg a szervezet. A természet alkalmat, időt nyújt az ilyen szerencsétleneknek a javulásra, a gyógyulásra. A^természet engedékeny, türelmes, csoda — jó. És ha még bir a szenvedélyes iszákos annyi lelki erővel, hogy fegyelmezze magát, ha van még benne annyi emberi méltóság, hogy szilárd akarattal megmentse magát önmagának és szeretteinek, ha a nemesebb érzések még túlsúlyban vannak a lelkében, ha a benső szeme, lelkiismerete még nem feketült el teljesen, úgy, hogy még látni, mérlegelni és elbírálni képes, hogy romlást, rombolást, bűnt és bünhődést jelent rettenetes szenvedélye, úgy mindakkor, ha a kisértés órája reájön a maga bestiális erejével, mindakkor ő hős lehet, hős maradhat és emberi mivoltának büszke önérzetében odakiálthatja a rém plé: apage, satanas! Úgy, hogy végre az alkohol réme meg sem jelenik többé előtte, hanem annak csak emléke marad meg, megtisztult megerősödött lelkében. Az elmondottak eléggé feltüntetik az alkohol megszokásnak rettentő horderejét. Tárgyam kerete igen bő, de itt csak a legszükségesebb tudnivalókra terjeszkedtem ki. Magyarországon úgyszólván még csak meg sem kisérelték eddig az alkoholizmus, ezen
