Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-05-21 / 21. szám
4 KŐVÁRVIDÉK 1905. május hó 21. Hirsch Hermann temetése. Előző számunkban az idő rövidsége miatt csak magát a szomorú gyászesetet jelenthettük; ma azonban módunkban van arról az impozáns részvétről is Ibeszámolni, amely b. Hirsch Hermann temetése alkalmával 14-én megnyilvánult. Nem is képzelhettük ezt másként! Hiszen a megboldogult községünkben vallás- és osztály- külömbség nélkül, szeretetben, becsülésben állott. Ez a köztisztelet, közbecsülés a temetés alatt fényes bizonyítékot kapott abban, hogy a menetben resztvettek: gróf Teleki Sándor, Veszprémy Sándor r. k. plébános, Mán Lajos takarékpénztári igazgató, Ábray János adótárnok stb. Bár az idő nem Ígérkezett kedvezőnek, mégis nagy számmal jött össze a közönség a gyászháznál, hogy végtisztességét az elhunytnak megadja. Az itt elhangzott imák után elvitték a megboldogultat utolsó útjára. Az útba eső izr. templomnál azonban megállott a menet és meghallgatta a helyi rabbi, Keller H., valamint a nála épen vendégként jelenlevő Altmann József mezőcsáthi rabbi magas szárnyalásu búcsúztatóit, amelyek hatása alatt nagyon sok szem könybe borult; de egyszersmind ugyanannyi lélek nyert vigasztalást. Ismét azután szakadó esőben vitték tovább az elhunytat örök nyugvó helyére, a temetőbe. Nyugodjék békén! A gyászbaborult özvegynek, árváknak és rokonságnak pedig szolgáljon vigasztalásul az az imponáló részvét, az a ragaszkodás és a fájdalmukban való osztozkodás ama fényes tanúbizonysága, amely a temetés alkalmával is kitűnt. E hírünk kapcsán a következők közlésére kérettünk fel: A nagysomkuti intelligens hölgyközönség Hirsch Hermannénak és gyermekeinek az őket ért fájdalmas csapás fölött a legőszintébb és legmelegebb részvétét fejezi ki. Kórházi bizottsági gyűlés. A nagysomkuti nyilvános jellegű kórház f. május hó 23-án d. után 2 órakor a községháza tanácstermében Dr. Péchy Péter járási főszolgabíró kórházi bizottsági elnök elnöklete alatt rendkívüli gyűlést tart. Vármegyei szabályrendeletek revíziója. A f. évi május hó 11. és 12-én tartott törvényhatósági bizottsági gyűlés a vármegyei összes szabályrendeletek revíziójára egy bizottságot küldött ki. A kiküldött bizottságba járásunkból beválasztattak: gróf Teleki Sándor birtokos, gróf minden társadalmi rétegben, de különösen az iparos osztály és legfőképpen a legszegényebb földmives rend között dúló nyavalya ellen a védelmi lépéseket megtenni. Szerintem elsősorban a törvényhozó testület van hivatva, szakemberek véleményének és tanácsainak előzetes kikérése után, szigorú törvények hozatala utján oda hatni, hogy az alkoholizmus átkos pusztítása elé lehetőleg gát vettessék. Nehéz, óriási nehéz feladat volna, tudom, az ilyen czélu megfelelő törvénvek megalkotása, és még nehezebb feladat volna, a törvények végrehajtásának az ellenőrzése. De itt csak a legkérlelhetlenebb szigor és a legkomolyabb körültekintés biztathat sikeres eredménnyel. Arra például törvényt nem lehet hozni, hogy ki-ki a saját otthonában mit, mikor és mennyit igyák, mily nemű és mennyiségű itallal szabadjon kinálgatni jóbarátait és vendégeit; de már a korcsmák, éjjeli mulatóhelyek és minden rangú és rendű vendéglők kimérési jogát, ; a kiméreneő italok tekintetében mégis csak kor- 1 látozni kellene és lehetne. Rettenetes jog az, hogy egy-egy csapszék, lebuj stb. tulajdonosának vagy dicstelen alkalmazottainak annyi szeszes italt lehessen kiszolgálniok, mig ott az illetők össze nem rogynak. Rettenetes jog az, hogy alkohollal szabad megmérgezni az embereket, szabad módot nyújtani arra, hogy a kórházak, tébolydák és a börtönök lakói az alkohol által testben és lélekben megnyomorítottakkal mindegyre szaporodjanak. Itt drákói szigor volna a helyén ! És azután kevesebb milliók öldöklő szerszámokra : ágyukra, puskákra! És több millió az éhezők és nyomorgók felsegélyezésére! A nép, a földhöz tapadt szegény nép ne legyen kénytelen földi léte örömtelenségeit, keserveit, éhségét jaz alkohol butitó mámorába beletemetni ! És ez csak úgy volna elérhető, ha a Teleki Pál országgyűlési képviselő és Mán Lajos takarékpénztári vezérigazgató. Uj lap a megyében. Misztótfaluban e hó 10-én megjelent a „Gyógyszerészet“ czimü szaklap első száma. Szerkeszti és kiadja: Simon Aurél és Teleki Béla. Megjelenik minden hó elsején 1800 ingyenes példányban. Pénztár átvétel. Buttyán János a község újonnan megválasztot pénztárosa f. hó 17-én vette át a község pénztárát Pap Illés volt községi pénztárnoktól. Gyümölcsészeti tanfolyam. Keszthelyen, Tordán és Kisszebenben tartandó tanfolyamra 16 tanitó fog az állam költségére felvétetni a kik egyenkint 30 korona utiátalányban és napi 3 korona ellátási díjban fognak részesittetni. Méhészeti tanfolyam. A gödöllői állami méhészeti gazdaságban ez év folyamán időszaki tanfolyam fog tartatni a következő beosztással : május 21-ig fölmives kisgazdák, május 22-től, junius 11-ig erdőőrök, junius 15-28-ig lelkészek, julius 1—21-ig és julius 24-től augusztus {13-ig néptanítók, végre aug. 18-31-ig nők számára. A tanfolyam hallgatói annak tartama alatt díjtalanul teljes ellátásban részesülnek és szegényebb sorsuaknak a személy és vegyes vonatok III-ik kocsi osztályában érvényes íéláru menetjegy váltására jogosító igazolvány küldetik. Villámcsapás. A 18-án vidékünkön végig vonult zivatar alkalmával a villám Pusztafentő- sön Szurduk Juon házába beütött. Szerencsére ember-életben nem tett kárt, de a ház földig égett. A tulajdonos nem volt otthon csak neje, aki a háznál levő kertben dolgozott a zivatar kitörése alkalmával. Kis gyermekét, a ki munkája közben mellette volt, az eső elől bevitte a szobába és az ágyába fektette. Alig lépett ki az anya a szoba ajtaján, nyomban beütött a villám az ágy mellett közvetlenül a falba. Csodás módon a kis gyermeknek a hajaszála sem görbült meg, amint ezt a mentésére házba rohanó anya boldogan konstatálta. A ház azonban porrá égett. A kár 600 korona. Helyreigazítás. Múlt számunkban tettenért tolvajok czimü hírünkbe Ágoston Juon helyett Argyilán Juon neve került be, melyet most helyreigazítunk. Fürdők és Nyaralóhelyek. A magyar fürdők egyedüli ismertetőjének a „Fürdő és Nyaróhelyek“ czimü füzet idei évfolyama most hagyta el sajtót. A dr. Fodor Oszkár gondos szerkesztésében megjelent mü részletes tájékoztatást nyújt az összes hazai fürdőkről s a kereskedelemügyi miniszter rendeletéből a fürdőszezon tartama nép javáról, megélhetési módjáról állandó gondoskodás történnék. Milliókat említettem ; hiszen ezek is alig áldoztatnak e czélra. * „Csak egészséges testben lakhat egészséges lélek.“ Régi igazság ez. De viszont csak egészséges lélek óvhatja meg a testet annak ártalmai ellen ! A lélek művelésére elsősorban a tanítói kar van hivatva, ez a derék testület, amelynek elismerés nagyon kevés jut osztályrészéül, de amelynek jutalma babérja az a jóleső, felemelő öntudat lehet, hogy jót, szépet, nemeset müvei az életben. „A gyermek lelke olyan mint a viasz, amerre csak akarod hajthatod azt.“ Beszéd- és értelemgyakorlat alakjában oda kell hatni a jóra fogékony gyermekeknél, hogy az alkoholtartalmú italokat mint nagyon veszedelmes és mérges nedűt ismerjék. Vallásos és erkölcsi alapon tanítani kell őket, értelmiségük arányába arra, hogy istennek nem tetsző dolgot követ el az a gyermek, aki bort, pálinkát a legcsekélyebb mértékben is iszik. Tanítani kell őket arra, hogy ha bárki is kínálja, nógatja őket ilyes italok meg- kóstolására, undorral utasítsák azokat vissza. Oda kell hatni a tanítóknak, hogy jogukban álljon, az olyan gyermeket, kit tilalmuk legcsekélyebb mértékben áthágásán értek, az iskolában nyilvánosan megszégyeníthetni. Ami jót a fejlődő gyermek tiszta lelke magába befogad, az áldásos, elévülhetetlen nyomokat hagy maga után. A szeretet érzése a szülői házban fejlődik ki elsőbben a gyermekek öntudatában, de a tisztelet érzése — az iskolában. Ezt a tiszteletet szeretettel lehet és ajánlom kiaknázni az alkoholizmus elleni harcz terén is. És én sikert kívánva, Isten áldását kérem működésükhöz. alatt elhelyezésre kerül az államvasutak s a Kassa-odergergi vasút személyszállító kocsijában is. A díszes fürdői ismertetőt, melynek czimké- pét Kürthy György a kiváló rajzoló művész készítette, 10 fillér portó dij beküldése ellenében ingyen küldi meg bárkinek is a Fürdő és Nyaralóhelyek kiadóvállalat (Budapest, Párizsi- utcza 2.) Verekedés. 15-én Novy Izidor korcsmájában Pruna Vaszalika jederi lakos, akit a csendőrség már hosszabban, mint izgága házsártos természetű embert ismer; mulatás közben — természetéhez híven belekötött Ágoston Péter berkesz- pataki lakosba. Végre is a tett mezejére került a dolog. A győztes n\ost is Pruna lett, aki ellenfelét annyira összeverte, hogy az eszméletlenül rogyott össze. Ez azonban még nem volt elég. Ágostont - földön fektében - jó néhányszor szemen rugdosta, úgy, hogy ez aligha meg nem vakul. A helyi csendőrség súlyos testi sértés miatt följelentette Prunát. Ideje volna vidékünket ettől az emberi mivoltából teljesen kivetkezett alaktól jó hosszú időre megszabadítani. A szerencsét megragadni tanuld, mert a szerencse mindig közeledben van. . . Goethe adja ezt a tanácsot utravalóul az életre. Ne hagyjuk hát Fortuna istenasszony ujj mutatását figyelmen kívül. Lukács Vilmos ismert bankháza a m. kir. osztálysorsjáték legutóbbi húzásán óriási diadalt aratott. És a bankháznak majdnem csupa vidéki vevője volt az, akiknek a szerencse kedvezett. Alig érkezett meg Lukács Vilmos ur, a czég főnöke Nagy-Károlyba, hogy kifizesse ott a 200.000 koronás főnyereményt, nem telt bele 24 óra és ezen bankház szerencsés vevőinek jutott megint a 400.000 koronás főnyeremény. A bankház a legutóbbi sorsjáték alkalmával két millió koronát meghaladó óriási összeget fizetett szerencsés vevőinek. Lukács Vilmos bankházának mesés szerencséje a fővárosban közbeszéd tárgya és irigység nélkül ismeri el mindenki, hogy a szerencse istennője érdemes emberre pazarolja kegyeit, mert a Lukács-bankház szigorú szolidságával, titoktartásával és vevőivel szemben tanúsított önzetlen előzékenységével közkedveltségre tett szert, mely az ország határain túl is ismeretes. „Isten áldása Lukácsnál“ — példabeszéddé lett és számtalan tény igazolja ezt a közmondást. Amit másutt álmoskönyvekkel, komplikált naptárakkal és egyéb szükségeszközökkel próbálnak elérni - mindazt pótolja ez a varázsige: „Isten áldása Lukácsnál“! A szerencsét nem lehet kierőszakolni, — a szerencse mindig közelünkben van — csak meg kell ragadni, mint Goethe mondja. És a szerencse állandóan hü volt és hü is marad Lukács bankházához, minélfogva olvasóinknak nem adhatunk annál jobb tanácsot: Vásároljanak osztálysorsjegyeket Lukács bankházából, melyek helyben kizárólag Havas Emil takarékpénztári könyvelőnél kaphatók. Gál Jenő (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök. Elvállalja mindennemű mérnöki munkálatok végzését és építmények tervezését. Műszaki irodája Szatmáron, Eötvös-utcza 13. szám alatt van. Piaczi árak az 1905. évi május hó 15. hetivásár alkalmával : Búza — (100 kgr.)- 18 K 00-18-30 Rozs — 11 11- 14 11 00-14-10 Tengeri 11 11- 18 11 20-18-30 Zab 11 11- 14 11 30-14-50 Paszuly — 11 11- 27 11 00—28-00 KÖZIGAZGATÁS. Közgyűlés. Nagysomkut község képviselőtestülete a í. hó 16-án rendkívüli képviselőtestületi gyűlést tartott, mely alkalommal tárgyalás alá került a „Berszó“ patakon szükséges hid újbóli készítése. A képviselőtestület a bemutatott tervet nem fogadta el, a mennyiben a képviselőtestületnek több tagja azon nézetben van, hogy a régi hídnak csak felső része volna újból készítendő az alsó része még meg maradhatna, de különben is a bemutatott terv szerint építendő hid építésére 1803 korona volna szükséges azzal pedig a község ez idő szerint nem rendelkezik mert a községi közmunka alap a most épülés alatt álló kőutczai hid felépítésével majdnem teljesen kimerült.
