Evangélikus Felsőleányiskola, Kőszeg, 1913
5 dig testületileg jelennek meg. Együtt örülnek, együtt búsulnak s közösen ülik meg a karácsony ünnepét. Nemcsak munkájokat, de mulatságaikat is teljeshatalmű elnök vezeti. Rendelkezéseinek föltétien engedelmeskedni tartozik mindenki. Ez egyleti életben gyökerezik az a példás rend és fegyelmezettség, mely oly imponáló hatással van reánk, ha közöttük utazunk, vagy huzamosabb ideig körükben élünk. Másrészt azonban itt van az oka társadalmi érintkezésük merevségének, nehézkességének. A társadalmi szervezettség merev formáin kívül, azonban mást is örökölt a mai középosztály a céhrendszertől: a rendszeres dolgozni-tudást és szívós munkabírást. Az életmód is megfelel nagyjából a régi jómódú városi polgárénak. Szórakozásaiban, öltözésében, konyhájában a német középosztály szerény és egyszerű, távol áll minden fényűzéstől. A nő is dolgozik, igényei rendesen kisebbek anyagi képességeinél. A jólét általában emelkedőben van. Szóval a német középosztály egész karakterét egy előretörekvő, fáradságos kezemunkájából élő, városi iparos osztálytól nyerte. Egészen mások a viszonyok hazánkban, ahol a városok polgársága korántsem volt oly jelentős nemzetalkotó elem, mint Németországban. A mi középosztályunk a jómódú nemesi családokból áll. A városi polgárság, a vidéki parasztság és az idegenből betelepültek sorából kikerült tagjai elvesztve eredeti jellegüket, a nemességhez asszimilálódtak. A közfelfogás és ízlés, a társadalmi szervezkedés terén ma is a nemesi elem viszi a vezető szerepet. A középosztály mind máig megtartotta összeköttetését a nagy arisztokraták körével is. Ez az oka, hogy mi sokkal demokratikusabb gondolkodású nemzet vagyunk, mint a német. A magyar nemesnek első s legféltettebb kiváltsága, egyszersmind legnagyobb büszkesége a függetlenség és önállóság. Semmi sem áll egyéniségétől annyira távol, mint az, hogy egyleti életet éljen. Nem is indulnak Magyarországon az egyesületek erősebb virágzásnak! A magyar nemes igyekszik szépen és jól élni. Úr. Úr abban az értelemben, amit a német nyelv ki sem tud fejezni. Az asszonyt meg legjobban úgy jellemezhetjük, hogy ő az úrnő, az úrasszony. Innen van, hogy a mi középosztályunk társadalmi élete, közízlése magasabb színvonalon áll, mint a németeké, de másrészt ez az oka annak is, hogy nálunk a középosztály nagyon nagyigényü s általában hiányzik a szívós munkabírás. A munkát inkább szomorú szükségességnek tekintik, mint örömet hozó élettevékenységnek. Szóval a magyar középosztály jellemvonásait az elszegényedő, hivataloskodásra szorult nagyigényü, de úri társadalmi életet élő gentrytől nyerte.
