Evangélikus Felsőleányiskola, Kőszeg, 1913
6 A német felsőbb leányiskola fejlődése.* A városi polgárság fejlődésével, vagyonosodásával és szellemi igényeinek emelkedésével párhuzamosan nő a leányoknak szánt egykét osztályos elemi iskola mind több és több évfolyamra terjedő magasabb tanintézetté s idővel a mai felsőbb leányiskolává. A mai értelemben vett felsőbb leányiskola a XIX. század elején kezd kialakulni. Az elnevezés „höhere Töchterschule“ előfordul már 1740-ben egy Zürichben alapított magániskola címében. Dr. E. Wunder kimutatása szerint a múlt század elején csak hat ilyen intézet volt az egész országban. Ez a szám ötven év alatt 65-re, a század folyamán pedig körülbelül 200-ra emelkedett. E néhány adat is jellemzően mutatja, hogy a felsőbb leányiskolái nevelés tulajdonképen csak a múlt század második felében vesz nagyobb lendületet. Lényegében nem voltak mások a viszonyok egész Európában sem. Az iskolákat elsősorban a városok, azután a magánosok és egyletek állítják fel. Az állami intézet csak ritka kivétel. A helyi viszonyoknak és az anyagi képességeknek megfelelően ez intézetek az idők folyamán a legkülönbözőbb irányban fejlődtek s már az ötvenes évektől kezdve mindinkább szükségesnek mutatkozik az egységes szervezés. A porosz közoktatásügyi minisztérium 1848-ban tervezi ugyan felügyeletének kiterjesztését a felsőbb leányiskolákra, de a tervezésnél tovább ekkor még nem jutott. Főként Poroszországban, de nagyrészt a többi államban is, sokáig mostoha gyermek marad a magasabb nőnevelés a közoktatásügy vezérférfiai előtt s a néha-néha megnyilatkozó jó akarat érvényesülésének nem egyszer útját állják a nehéz politikai viszonyok. A magasabb nőnevelés állami rendszeres szervezésével 1850-ben a kis Anhalt jár elől jó példával. A nőnevelés munkásai igy kénytelenek magok kezükbe venni a kor haladása folytán mindjobban szükségessé váló rendezés és reformálás munkáját. Először 1848-ban jönnek össze Elberfelden az ottani felsőbb leányiskolái igazgató (Schornstein) vezetése alatt. Megvitatják a leányiskolái nevelés és oktatás alapelveit s megbeszélik az egységes szervezés módozatait, elhatározzák egy lapnak megindítását. E lap a következő évben „Blätter für weibliche Bildung“ címmel már meg is jelenik s nagyban hozzájárul a különböző leányiskolák egymás iránti érdeklődésének kifejlődéséhez. A megélhetési viszonyok gyors változá* Dr. J. Wychgram : Handbuch des höheren Mädchenschulwesens, Leipzig 1897. — Dr. J. Schröder: Die neuzeitliche Entwicklung des mathematischen Unterrichts an den höheren Mädchenschulen Deutschlands, Leipzig und Berlin J913. — M. Martin: Die höhere Mädchenschule in Deutschland, Leipzig 1905.
