Evangélikus Felsőleányiskola, Kőszeg, 1913
9 szeres tanfolyamokat is szerveznek azok számára, akik meg akarják szerezni a taníthatás jogát a felsőbb osztályokban. Ily továbbképző tanfolyamot először Berlinben (1888) majd Göttingenben szerveztek egyes magánosok s a porosz kultuszminisztérium már néhány év alatt (1892. okt. 19-én) elismerte e tanfolyamokat s a kurzus tartamát három évben állapította meg. A hallgatókat képesítetteknek tekinti a tanításra az egész felsőbb leányiskolában s egyszersmind jobb előmenetelt is biztosít számukra. A tanítónők a nőemancipáció híveinek támogatásával egyre sürgetik, hogy tétessék számukra lehetővé a tanári képesítés megszerzése. A Deutscher Verein ... és az „Allgemeiner deutscher Frauenverein“ vándorgyűlésein egymást érik e tárgyban az előadások. Ezek a sürgetések, támogatva másfelől jövő követelésektől végre is azt eredményezik, hogy megnyílik az egyetem s ezzel együtt a középiskola a nők előtt. Nagyjelentőségű változás ez a középfokú nőnevelésre nézve, mert fölmerül vele a leányoknak előkészítése az egyetemi tanulmányokra. Rendszeres középiskolai leányoktatásról azonban nem történik gondoskodás s a nők kénytelenek az érettségihez szükséges ismereteket üggyel bajjal magánjellegű kurzusokban szerezni meg, amire 1904- ben már húsz intézet nyújt alkalmat. A tanulók nyilvános fiúiskolákban tesznek vizsgálatot a fiukéval teljesen azonos elbírálás mellett. Az érettségizett nők számának rohamos növekedése azonban élénken figyelmeztet, hogy a magasabb nőnevelésnek ezentúl már számot kell vetni azzal, hogy a nők egy része egyetemi tanulmányokra törekszik. Hogyan történjék már most ez uj cél beillesztése a leányiskolák eddigi szervezetébe? Ez az egyik legközelebbi nagy és sokat vitatott kérdés. A Deutscher Verein . . . álláspontja, hogy a gimnáziális kurzus a felsőbb leányiskola fölé épüljön, mint hároméves tanfolyam. Az 1907-ben Ufmban tartott'^vándorgyűlésen már négy évet hangoztatnak, sőt szó esik arról is, hogy öt évre volna szükség. Ezzel szemben határozottan elitélő állást foglal el a felsőbb nőnevelés ügyében 1907-ben egybe- gyült casseli kongresszus. Itt a három évfolyamra tervezett tanítónő- képzőt szeretnék a felsőbb leányiskola fölé építeni s a gimnáziális tanulmányokat a 7. tanév után bekövetkező elágazással gondolják legjobban megoldhatónak. A porosz közoktatásügyi minisztérium az 1908. évi rendeletében az utóbbi álláspontot juttatta diadalra. Egy. harmadik, a kilencvenes évek folyamán és a század elején mindjobban érvényesülő diadaktikai szempontról kell még számot adnunk, mint olyan tényezőről, amely szintén érvényesült a német
