Evangélikus Felsőleányiskola, Kőszeg, 1899
10 tagjainak érzületére, jellemére is. Az otthon teszi az embert emberré. A mily irányt a csemete fejlése első szakában nyert: attól később is nehezen tér el. A mily szokást beszív a házban a gyermek: az lesz vezére az ifjúnak, sőt a férfinak is. Mily sokat kitöröl az idő és az élet küzdelme lelkűnkből, de egyet nem: az édes anya édes csókját, mely vigasztal, bűntől óv és nemesen erősít. „Az otthon az első leghatásosbb nevelő.“ Mint egy iró mondja: „Gyermekszobából kerülnek ki a nemzetek, a honnan azok, kik a gyermekek járszalagát tartják kezükben, aligha nagyobb hatalommai nem rendelkeznek, mint azok, kik az államigazgatás gyeplőjét kormányozzák.“ Az otthon pedig a nőnek birodalma. Itt az ő lelke uralkodik. Ha a gyermekszív egy tiszta lap : az édes anya írja arra az első életszabályokat, a szülői gond vezeti először a gyermeket az Istenhez, tanítja meg imádkozni, kelti benne az erény tiszteletét, a lelkesedést egyházért, hazáért. A Kornéliák karjaiból lépnek ki az életbe az eszmékért élni — halni tudó Grachusok. A spártai ifjú az édesanya kebléről hozta el a hűséget a haza törvényeihez s a fogadalmat, hogy százszor inkább elveszti életét, mint a becsület paizsát. A nőnek hatása környezetének erkölcsi életére, azon tény, hogy ő adja meg a jellem fejlődésének az első irányt: kétszeresen mulaszt- hatlan kötelességül tűzi a család és az egyház elé a gondoskodást a nőnevelésről. E hatást méltányolva hozta meg áldozatát egyházkerületünk e növévelő-intézot. alkotását a. Egy hajlékot emelt azon csélból, hogy itt az avatott nevelői gond mellett mennél teljesebben kifejlődjenek a leánynövendékekben a nemes lelki tulajdonok s ezekkel ők a szülői háznak dísze, öröme s majd egy-egy család boldogságának méltó őrei lehessenek. Legyen ezen intézet az Ilr házának pitvara, hű tolmácsolója evangélikus egyházunk elveinek a serdülő növendékek előtt. Vezesse őket lélekben Jézushoz, gyújtsa szivükben az ev. hitnek szent tüzét, hogv Isten imádásíban mindenkor örömet leljenek s törhetlen hűséggel öleljék e hű lelki dajkáit: az egyházat. Élessze bennük a tiszta szeretet érzelmét, melv a jótevők iránt hálás, a szenvedők iránt résztvevő, mindenekhez jóakaró, mely kizárja a felfuval- kodást, de elismeri mindenkiben ugyanazon mennyei Atyának gyermekét. a felebarátot. Fejlessze szivükben az erényt: a lelkivilág e szép liliomát. Tanítsa őket honszeretetre, hogy keblük melegen dobogjon magyar hazánkért s lelkesedjenek mind azért, mi nemzetünk előtt, drága s szent. Ti kedves tanítónők, nevelőnők ! Átadjuk, gondjaitokra bízzuk, ezen intézetet s áldást kérünk munkátokra. Ne felejtsétek soha, hogy szent dolgok vannak bizva rejtők : a szülők örömének, az egyház reményének fejlő bimbói. Édesítse meg fáradalmaitokat az a tudat, hogy lelki kincsekben gyarapítva boesátjátok vissza a növendékeket a családi körbe s vallásos érzülettől ihletett ifjú keblekkel, mint tiszteletre s szeretetre méltó élő virágokkal gazdagítjátok az egyházat. Őrködjetek, hogy az Ur házának e pitvarában egyetértés, béke honoljon, hogy a szóból s példából tisztaságot és
