Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1934
6 A felvetett kérdésekre a törvényes rendelkezés, a különböző miniszteri utasítások és az eddig kialakult gyakorlat figyelembevételével keresve feleletet, mindenekelojt örömmel látjuk, hogy a Hóman-féle törvény a Klebelsberg-féle középiskolai törvénytől eltérően nem nyilvános összefoglalásokról, hanem csupán összefoglalásokról beszél. Ezt a haladást a magunk résiéről örömmel üdvözöljük, mert a nyilvánosságnak a hangsúlyozása tulajdonképpen a régi vizsgarendszer szellemének a maradványa. Ha a Tantervi Utasításoknak megfelelően azt szeretnők, hogy az összefoglaló ismétléseknek a régi vizsgálatokkal szemben inkább didaktikai jelentőségük legyen, akkor semmi helye nincs a nyilvánosságnak, amely az érvényesülő magasabb didaktikai szempontokat megérteni és értékelni általában alig tudja. Ha mégis ki akarjuk emelni az utolsó összefoglaló órát az év folyamán tartott órák mindennapi egyformaságából és a törvénynek megfelelően beszámoló jelleget is akarunk neki adni, akkor erre teljesen elegendő az az eddig szokásos intézkedés (Középiskolai Rendtartás 102. §.), mely szerint a befejező összefoglalásokon az igazgató vagy megbízottja elnököl. Egyes kivételes eseteket nem tekintve különben a társadalom részéről általában nem ébredt fel érdeklődés az összefoglaló ismétlések iránt. Nem is lenne kívánatos nagyobb tömegű érdeklődés, ha, miként az 1927/85913. számú rendelet szeretné, a régi vizsgarendszer merevsége helyett eleven gondolkodás és invenció jellemezné az összefoglaló ismétléseket. Természetesen az igazgatókat fel lehetne hatalmazni arra, hogy komoly érdeklődés esetén engedélyt adjanak az összefoglaló ismétlések meghallgatására. Amennyire nem tartjuk szükségesnek a nagyközönség jelenlétét az összefoglaló ismétléseknél, épannyira kívánatos a tanári testület kebelén belül, sőt a különböző tanári testületek körében is, minél szélesebb körű kölcsönös érdeklődés az összefoglalások iránt. Ugyancsak a vizsgarendszertől való teljes elszakadás nehézsége eredményezi azt a felfogást, mely nem zárja ki az összefoglalásokon elhangzott feleleteket az osztályzatok megállapításából. Érdekes, hogy a Középiskolai Rendtartás, jóllehet, miként arra fentebb reámutattunk, határozottan leszögezi, hogy az érdemjegyekre egyes-egyedül az évközben szerzett tapasztalatok szolgálnak alapul s a befejező összefoglalásokon adott feleletek nem befolyásolhatják az érdemjegyeket, mégis az évvégi osztályozó értekezletről a következőket mondja : „A befejező összefoglalások után tartandó s azon végérvényes megállapítást nyer a tanulók előmenetele.“ Ez a szövegezés ellentétben az előző megállapításokkal, azt a látszatot kelti, mintha mégis befolyásolnák az összefoglaló ismétlések feleletei az osztályozást. Hiszen ha nem igy van, miért kell az összefoglaló ismétlések Után tartani az osztályozó értekezletet s miért mondja a Rendtartás, hogy ekkor állapíttatnak meg végérvényesen az osztályzatok. Ezzel szemben az Evangélikus Középiskolák Rendtartása szerint a befejező összefoglalásoknak osztályozó jellegük rendszerint nincs, s az érdemjegyek megállapításánál főleg az évközben szerzett tapasztalatok szolgálnak alapul. Ha az összefoglaló ismétlés nem vizsgajellegű, akkor osztályozó jellege
