Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1927
a Holdfényszonáta szerzője, megrugdosva, megcsúfolva, kijátszva üres, léha gondolkodású emberektől. Az ilyen megpróbáltatások, csalódások elpusztítják a lelket, különösen, ha az betegségtől amúgy is le van gyengülve. Elkészül a heiligenstadti végrendelet, egy megrázó „de profundis“, melyet nem olvashatunk el anélkül, hogy szívünk mélyén meg ne rendülnénk. Ez a kétségbeejtő válság majdnem öngyilkosságba kergette Beethovent. „A művészet, csak ez tartott vissza Úgy éreztem, lehetetlen elhagynom a világot, mielőtt nem végeztem el mindazt, amire hivatottnak érzem magamat és így meghosszabbítottam ezt a nyomorúságos életet, valóban nyomorúságosat, ezt az annyira ingerlékeny testet, hogy egy kissé gyors változás a legjobb állapotból a legrosszabba vethet. Türelem, így mondják, ezt kell most vezéremül választanom : meg is tettem. Remélem tartós lesz az elhatározásom . . . Istenség, te belátsz onnan a magasból bensőmbe, te ismered, tudod, hogy emberszeretet és az a vágy lakik benne, hogy jót tegyen. Óh emberek, ha majd valamikor ezt olvassátok, gondoljatok arra, hogy igaztalanok voltatok velem szemben, azt pedig, aki szerencsétlen, vigasztalja meg az, hogy magához hasonlót talál, aki a természet minden akadálya ellenére mindent elkövetett, ami csak módjában állt, hogy felvétessék az érdemes művészek és emberek sorába“. Beethoven e szörnyű lelki válságának visszhangjai felcsendülnek a variációs as-dur zongora szonátájában, a recitációval kezdődő d-moll szonátájában, a Kreutzer szonátában és a c-moll hegedű-zongora szonátában. Az ezután következő időszakban 1802-től 1806-ig Beethoven megvalósítja, amit a közelmúlt legkétségbeejtöbb napjai egyikében kijelentettTorkába nyúlok a végzetnek, egészen leteperni nem engedem magam tőle.“ Az erre az időre eső munkássága az u. n. Hősi szimfónia jegyében folyik. Ez a szimfónia eredetileg Napóleonnak volt ajánlva, de mikor értesült annak imperiálisztikus törekvéseiről, letépte a címlapot és megváltoztatta a dedikációt. „Egy hős emlékére“, így szólt az új ajánlás. Ebből az időből való a rokon jellegű Coriolanus nyitány és a negyedik vonós-négyes. Bátorság és hősiesség szólal meg a Goethe Egmontjához irt zenében és az es-dur zongoraversenyben. Ugyancsak erre az időszakra esik egyetlen operájának, a Fidéliónak keletkezése, melyet méltán nevezhetünk a hitvesi hűség apotheozisének. Ugyanakkor kezdte meg a híres c-moll (sors) szimfóniát. 1806-tól kezdve 1810-ig nyugodtabb, békésebb évek derülnek Beethovenra. Megismerkedik Brunswick Teréz grófnővel, kinek fivére, Ferenc, barátja volt. 1806-ban meglátogatja őket Martonvásáron, hol boldog napokat töltött e kedves és nemeslelkü úri hölgy társaságában.
