Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1941

î. Iskolánk múltja. A kőszegi bencés gimnázium alapításának ideje a XVII. század második felére esik. A katolikus restauráció diadala ekkor már befejezett tény. A barokk katolicizmus a győzelméért vívott harcában megifjodva, az ifjúságot jellemző lelkesedéssel tör céljai megvalósítására. Egyik eszköz volt céljainak elérésére a tanügy fokozott felkarolása. A kor lelki szükségletének legkiválóbb ismerői a jezsuiták. Tehát nagyrészt rájuk bízzák a közép- és felsőfokú oktatás vezetését. Kőszeg a gimnázium alapítása idején még erősen protestáns színű város. Amikor a nagy barokk főpap, Széchenyi György, a város vallási viszonyainak alapos ismerője, 60.000 forintnyi adományával a gimnázium alapítását és fenntartását lehetővé tette, az a cél lebegett szeme előtt, hogy a város felnövekvő ifjúsága az ismeretek megszerzésében már katolikus forrásokból merítsen. A gimnázium működésének első évei nem folytak minden zökkenő nélkül. A város protestáns érzelmű lakossága nagy bizalmatlansággal fogadta a jezsuitákat, és ahol csak lehetett, kellemetlenkedtek nekik. 1677-ben nyílt meg a 4 osztályú gimnázium 180 növendékkel. De már 6 évvel később kénytelenek voltak menekülni a kuruc fővezér csapatainak betörése elől. Még ebben az évben, amint a kuruc hadak Kőszegre vetődött hullámai visszahúzódtak, visszatértek és munkába álltak. 1700-ig tanítottak a már 6 osztályúvá fejlesztett gimnáziumban. 1700-tól 1733-ig a zavaró körülmények egész láncolata akadályozta a munka szabad folyását. 1700-ban, 1710-ben és 1720-ban tűzvész pusztította el az intézetet, a Rákóczi-féle felkelés idején pedig kuruc betörések zavarták meg az iskola munkáját. Az igazi alkotó és eredményes munka ideje 1723-tól kezdődik. A gimnázium vezetése mellett a lelkipásztorkodó munkából is alaposan kiveszik részüket a jezsuiták. A város lakói lassanként szívükbe zárják őket, és az egyesületek vezetésével irányítói lesznek a hitéletnek. A város protestáns arculata ekkor válik igazán katolikussá. 1747-ben alakul meg a jezsuiták szorgalmazására a Kelcz-féle (Kelcz-Ádelffy) árvaház, amelynek árvái közül évről-évre egyre több növendék látogatja a gimnáziumot. Mint fiúinternátus ma is e gimnázium hűséges segítőtársa. A magyar katolikus megújhodás Mária Terézia alatt jutott el fejlődése utolsó állomásáig, hogy azután a felvilágosodás egyre erősebb terjedése nálunk is hanyatlásba rántson egy anyagi művelődésben és szellemi kultúrában is értékes korszakot. A szabadkőműves páholyok aknamunkájának eredménye 1773-ban a jezsuita-rend feloszlatása. A feloszlatott rend nyomán keletkezett űr kitöltése sok és nagy nehézség elé állítja az államot. Hogy Kőszeg vonzódott a jezsuitákhoz, ezt semmi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a város újra szerzetes-tanárokat szeretett