Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1941

k volna látni a gimnázium katedráján. S négy év telik el, mig a piaristák elfogadják az intézet vezetését. Mikor átveszik a gimnáziumot, a régi iskolaépület már nem felel meg az iskola követelményeinek. Új termeket építenek, majd az igazgatóság homlokzattal díszíti az intézetet. Hamarosan szertárakat is szereltek fel. A piaristák működése 1777-től 1815-ig tart. 1815-ben a visszaállított, új munkakört vállaló ősi bencés rend kezébe kerül az intézet vezetése. Munkájuk az előző két rend tradícióit követve, az „ora et labora" szellemében folyik, és megszakítás nélkül végzik a visszaállítási oklevélben eléjük tűzött feladatot : az új nemzedék nevelését. A Bach-korszak Entwurf-jának rendelkezései szerint megszűnik az V. és a VI. osztály. Épp abban az időben történik ez, amikor a város elveszti a ker. kir. táblát is. Érthető, ha már a kiegyezés után egyre erősebb a vágy a város lakosságában, hogy a kisgimnáziumot főgimnáziummá fejlesszék ki. 1888-ban már hangot is adnak a kívánságnak. A város hivatalos vezetői a lelkesedés örömével ragadják meg a gondolatot. A kérdés azonban még sokáig vajúdik. A millennium évében, 1896-ban, a város és a fenntartó bencés rend nemes áldozatkészségével hatalmas lépéssel jut előbbre a főgimnázium ügye. A város 100.000 forintot ajánl fel erre a célra. 1907 májusában kezdik meg az erdős hegykoszorú tövében a munkálatokat, és 1908 júliusában már el is készült a szép és a modern igényeket kielégítő hatalmas épület. Klebelsberg Kunó gróf középiskolai reformjai értelmében 1924-ben reálgimnáziummá lett. ) 927-ben nagy ünnepségekkel ültük meg iskolánk fennállásának 250 éves jubileumát. Az 1930—31. iskolaévtől kezdődően intézetünk mint gimnázium folytatja működését. Tanítványaink sorában látjuk 1717-ben és 1718-ban Faludi Ferencet, az írót. 1719-ben és 1720-ban Kelcz Imrét, a későbbi nagy árvaház megalapítóját; Fekete György és Niczky Kristóf grófokat, országbírókat; Berlin megsarcolóját, Hadik András generálist; Batthyány József grófot, a hercegprímást; Böle Andrást, a szombathelyi püspököt; Rajnis Józsefet, a lelkes írót; Guzmics Izidort, a bakonybéli apátot; Márkfi Sámuel egyetemi rektort, Bierbauer Lipót és Palatin Gergely bencés fizikusokat, Waisbecker Antalt, a kiváló botanikust; Chernel Istvánt, a nagynevű ornitológust és végül Hajdú Tibor főapátot. A gimnázium igazgatói a bencés korszakban. 1815—20-ig Imre Elek; 1820—23-ig Horibál Vitái; 1823—27-ig Hencz Jónás ; 1827. Szétsényi Kristóf; 1828—30-ig Kratky Donát; 1830—37-ig Rimely Mihály; 1837— 42-ig Wirth Adorján; 1842—50-ig Spáth Fulgent; 1850. Finck Jusztin; 1851 — 55-ig Ramóczy Valérián; 1855. Bély Fidél; 1855—66-ig Holler Engelbert; 1866. Strommer Pál; 1867—74-ig Haider Győző; 1874—85-ig Stern Pál; 1885. Fréh Alfonz; 1885-87-ig Abday Asztrik; 1887—92-ig Kroller Miksa; 1892—96-ig Pacher Donát: 1896—97-ig Horváth Mátyás; 1897—1907-ig Mázy Engelbert; 1907—20-ig Bárdos Rémig; 1920—31-ig Nagy Balázs; 1931—34-ig Kovács Arisztid; 1934—36-ig Solymoss Vendel.