Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1935

5 dolhatjuk, hogy milyen odaadó szolgája volt Sz. Mór az istentiszteletnek, amikor az alapítólevél szerint Sz. Márton apátságát a saját lelke üdvösségén kívül az ország erősítésére alapította a szent király, amely már úgyis az istentiszteletre volt rendelve (cultui divino mancipatum). És milyen alázatosságot, önfegyelmet nevelhetett szerzeteseiben, amikor ő magában a kevélységet, önakaratot úgy legyőzte. Mindez pedig az Istennek szóló engedelmesség, tisztaság és szegénység fogadalmán nyugodott. O maga és szerzetesei már a cluni szervezetbe tartoztak, ebben a szellemben oktatták, gondozták a kolostor népeit. Sz. Mór apátsága idején kolostorában a tudományosság is virágzott. Nemcsak ő maga volt felszentelt pap, hanem az apátság szerzetesei közül még négynek a nevét ismerjük, akik ugyancsak felszentelt papok voltak : Fülöp, Henrik, Lénárd és Concius. Ezeket nélkülözni tudta, átadta az apátság Sz. István rendeletére az Ajtony legyőzése után létesített csanádi püspökségnek. Ennek élére a bakonybéli magányából előhívott Sz. Gellértet állította Sz. István és Sz. Márton apátságából négy, Pécsváradról két, Zalavárról két, Bakonybélből két és Zoborról is két szerzetespapot nyert segítőkül új, nehéz egyházmegyéjébe. A most említett körülményből, hogy t. i. felszentelt papok milyen számban kerültek ki az egyes apátságokból, biztosan következtethetünk arra, hogy az egyes apátságokban, de különösen a szentmártoniban mennyire megvoltak a szellemi működésnek a feltételei : az iskola, könyvtár, amint az európai többi bencés kolostorokban is már ez időben. Ezek a kolostorok voltak a lelki műveltség terjesztése mellett a nyugati, rómaias, deákos szellemi műveltség serény, hatásos terjesztői is. Mór később irodalmi működésével, Zoerard András hitvalló és vele együtt Benedek vértanú életének megírásával az első magyar írók között foglal helyet Sz. Gellért mellett, kinek latin elmélkedései ugyancsak az első emlékek közé tartoznak. Sz. Mór áldásos működését, mint már előre jeleztük, Sz. István választása folytán a pécsi püspökségben folytatta. Sz. István már egymás után töltötte be a püspökségeket. A 9 püspökségből (tízet tervezett) a 4 ismert első püspök mind bencés volt ; valószínű a többi is az volt, mert a magyar nép első térítése korát érte ekkor, in partibus infidelium szívesen hagyták az úttörő munkát mindenütt akkor a bencésekre. (Később más szerzetesekre is.) Az első ismert bencés püspökök : Sebestyén esztergomi érsek (utóda Anasztáz szintén bencés volt), Sz. Asztrik kalocsai, Sz. Gellért csanádi, Sz. Mór pécsi püspök. Mór pécsi püspöksége hosszú időre terjedt: 1036—70. Ez az idő igen nehéz volt. Alig húnyta le a szent király a szemét, tudjuk, bekövetkezett nálunk a kereszténység válsága. És hogy ezt a kereszténység szerencsésen élte át, nem kis részben Sz. Mór érdeme is. A pannonhalmi rendtörténet a következő mozzanatokat sorolja fel Szent Mór külső működéséről : 1047. harmadmagával, akik a püspökök közül életben maradtak, jelen van I. András megkoronázásán, 1055. kereszt alakú kézjegyével