Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1935

6 látja el a tihanyi alapítólevelet, 1057. Radónak a királyi udvar ispánjának lelkiatyja, 1064-ben együtt üli a húsvétet Salamonnal és Géza herceggel. Géza herceget Mór püspök megajándékozta Zoerard András ciliciumának (vezeklő övének) egy darabjával, amelyet a sz. püspök érthető tisztelettel őrzött. Ha Sz. Mór működésének jelentőségét meg akarjuk rajzolni, a magyarországi első bencés főpapok együttes működésében kell őt szemlélnünk. Cluni szellemben engedelmeskednek ők az egyház fejének és érvényesítik az uralkodók személyein keresztül az egyházi hatalom felsőbbségét a monarchikus állameszmében. Pontifices, carissime fili . . . sicut tibi seniores : olvassuk az Intelmekben. A püspökök tehát az öregebbek, tekintélyesebbek a királlyal szemben. Sine illis (episcopis) enim nec constituuntur reges, nec principantur. Az egész keresztény társadalmi berendezés a törvényeken keresztül az ő közvetítésükkel valósul meg és ennek gyümölcse később a magyar királyság külső hatalmának a megszilárdulása is azzal, hogy nem a simoniás, investiturás és incontinentiás IV. Henrik, hanem a kereszténység igazi atyja a pápa mellett találjuk a keresztény magyar államot. Sz. Mór és társaínak működése az őskeresztények buzgóságát tükrözteti vissza, méltán emlékeztet tehát erre a szellemre a mostani pécsi székesegyháznak őskeresztényes, bazilikális berendezése, amelyhez a templom külsejének román jellege erőben ugyanazt, formában egy újabb kor vonásait jelenti. Említettük, hogy Sz. Mór pécsi püspökségének egy kedves irodalmi emléke maradt. Ez a latinul megírt Sz. Zoerard és Benedek életrajz. A maga idejében latinul kellett ezt megirnia a deákos műveltség keresztény olvasói számára. E nyelven vettük mi át a bencés iskolák, nevelés által a müveit keresztény nyugat kincseit, e nyelven kellett a szentéletű remeték életrajzát is megírni a keresztény olvasók számára. Függelékül magyarul iktatjuk ide mind Sz. Mór, mind pedig a Lengyelországban is tisztelt szent remeték emlékezetére a Sz. Mór készítette életrajzot, mert a Sz. Mórok, Gellértek és Zoerardok példáján tanult kereszténységet a pogány magyar. * Szent Zoerard András hitvalló és Szent Benedek vértanú remeték élete. Szent Mór pécsi püspöktől. I. Abban az időben, mikor a jámbor István király parancsára Pannóniában még alig hogy kezdett sarjadzani az istenség neve és tisztelete, a derék uralkodó hírének hallatára más országokból sok pap és szerzetes jött hozzá mint atyjához, nem kényszerűségből, hanem azért, hogy a szent társalgásnak új öröme fakadjon az ő gyülekezetükből. Ezek közt egy Zoerard nevezetű, földműves szülőktől — mint rózsa a tövisek közül — származó férfiú a Szentlélek sugallatára Lengyelországból hazánkba jött és Fülöp apát kezéből, aki Szent Ipoly tiszteletére Zobor nevezetű kolostort épített Nyitra földjén, fölvette a szerzetesi öltönyt, András nevet kapott és remete-életre adta magát. Vele együtt élő tanítványának Boldog Benedeknek előadása alapján elhatároztam, hogy néhány szóval feljegyzem, amit hallottam, hogy mily töredelmes szívvel