Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1928

5 gulatába. Itt, ezen megszentelt és megdicsőített helyen kezembe veszem a Regulát, és sorain keresztül nézem Szent Benedek alakját. A misztikus félhomályban három törvényhozó jelenik meg lelki szemem előtt : Mózes, aki 3200 évvel ezelőtt a zsidóság számára írt törvénykönyvet, Krisztus Urunk, aki 1900 évvel ezelőtt adott törvényt az egész emberiségnek, és Szent Benedek, aki 1400 évvel ezelőtt egységes rendszerbe foglalta a legősibb keresztény szellemet azok számára, akik életük feladatául a tökéletességre való állandó törekvést tűzik ki. Mind a háromra szüksége volt az emberiségnek. Mind a három — más más viszonylatban — az isteni szeretet művét folytatta és terjesztette. A népvándorlás fergetege nemcsak anyagiakban pusztított, hanem lelkiekben is. E vihar után jelenik meg Szent Benedek, aki a pogányság romjain felépíti a keresztény civilizációt, és mint valami gondos kertész,az új nemzetek erőteljes vad hajtásába a keresztény társadalom isteni rügyeit ojtja bele. Szerzetesei a Szentírás és a Regula ismeretével mennek a népvándorlás törzsei közé, melyeket azután egységes nemzetté kovácsolnak. Rendje átalakítja a latin és germán népeket, Regulája által a harcos magyar is a munka és az imádság embere lesz. A kereszténység hatása alatt megalakult nemzetek királyai, maga Szent Istvánunk is, az ö törvénykönyve alapján szervezik meg a királyi tanácsot, és alkotják törvénykönyveiket, hozzák „intelmeiket." A magyar királyoknak a koronázás alkalmával kiadott hitlevelét az írásba foglalt szerzetesi fogadalomra vihetjük vissza. A sok bajt okozó kegyúri jog kifejlődése meg a Regula azon intézkedésében gyökerezik, amely megengedi a világiak közbelépését az apátválasztásnál. A sokszor hangoztatott „discretiot

u a politikusok és államférfiak a Regulából merítették a nemzeti államok első századaiban. Megtaláljuk a Regulában az állami élet alapelemeit is. A kolostor egy kicsinyített állam, ahol mindenki honpolgárságot nyer. Az isteni tekintéllyel bíró törvényhozó és a Krisztusért engedelmeskedő alattvalók, a templom és iskola, a kolostorban ápolt anyagi művelődés három főága (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem) és a kolostor lakóinak helyhez-kötöttsége a népvándorlás állami és társadalmi feljorgatottságában mind-mind hatással voltak a nemzetek történetére. Érdemes megfigyelni, mily ellentétben van a népvándorlás lelki világával Szent Benedek azon intézkedése, amely szerint a kolostorba belépő világi fogadalmat tartozik tenni arra, hogy a kolostort nem hagyja el. Már az eddigi adatokból is kitűnik, hogy Szent Benedek a világtörténelem jellemző egyénisége, az európai műveltség atyja, csöndes restaurátora népeknek, nemzedékeknek, isteni erővel ható „lelki" atyja sok millió léleknek. Amint Ábrahám látta az ég csillagaiban népének megszámlálhatatlan sokaságát, ép Úgy Szent Benedek is boldogsággal eltelve szemlélte lelki gyermekeinek végeláthatatlan seregét, akik között 40 pápa, 200 bíboros, 600 püspök és 50.000-nél több szent zengi a Te Deum himnuszát, a bencés rend földön élő tagjaival egyesülve, a Regula megírásának 14 százados évfordulóján.