Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1928
szédről és a szerzeteshez illő külső magatartásról ad utasításokat. Ezen intelmek követésével juthatunk el az Isten tökéletes szeretetére, amely nem ismer félelmet, csak boldogságot és az Isten-bírás megnyugtató örömét. 4. R Regula gyakorlati útmutatásai. A szerzetesség sokfelé ágazó és tagolódó csoportosulásában a Regula szervezettséget teremtett, midó'n a szerzetesi alkotmányban körvonalazta az apátnak mindenre kiterjedő hatalmát, és őt mint Krisztus helyettesét állítja lelki gyermekei fölé, akinek feladata, hogy a rábizottak közül egyet se veszítsen el. Az apátnál van minden hatalom, de minden felelősség is. Kormányoz, tanít, ellenőriz, büntet mint valami hadvezér, de szeret is, mint a könyörülő CSaládatya. Főtörekvése legyen : inkább használni, mint parancsolni, de semmikép sem hatalmaskodni, mert a szerzetes alattvaló nem szolga, hanem családtag. Gyűlölje a bűnt, de szeresse a testvéreket. A kolostornak valóságos lelkiatyja, kihez bizalommal fordulhatnak a szerzetesek tanácsért és vigasztalásért, akinek minden külön vállalt lelkigyakorlatot és önsanyargatást be kell jelenteni. Mesternek kell lennie a jóban, nemcsak szóval, hanem cselekedettel is. Az apátról szóló fejezetben az ideális nevelő képét látjuk a legaprólékosabban kidolgozva. Az egyéniséghez alkalmazkodó modern pedagógia alapelvei mind megvannak a Regulában, amely a mester és neveltje között nem ismer áthidalhatatlan űrt. Az előljáró tekintélye és a fiúi tisztelet a mindent összefogó szeretetben ölelkezik egymással.Ez jut kifejezésre az előirt megszólításokban (atya, testvér) és a tiszteletadásban. (A fiatalabbak álljanak fel ülőhelyükről, ha előljáró közeledik feléjük, és addig ne üljenek le, míg engedélyt nem kaptak rá.) Lelkére köti az apátnak, hogy mindig és mindenben megfontoltan és igazságosan járjon el. Hogy a helyes utat mindig megtalálhassa, kettős tanácsot rendel melléje, u. m. a rendtagok összességét és az öregek tanácsát. Mellettük azonban hallgathat a legfiatalabbakra is, mert nekik is lehetnek jó gondolataik. Az erényekben és szentségben tündöklő, okossággal és tapintattal rendelkező apát iránt az alattvaló szerzetesek föltétlen engedelmességgel tartoznak. Ezt minden hivatása magaslatán álló atya elvárhatja gyermekeitől, akiket kötelessége a földi élet próbaidején keresztül az örök dicsőség hónába vezetni. A kereszténység első századainak szeretettel fegyelmezett családi élete áll előttünk a Regula utasításaiban. Az atya és gyermek, az előljáró és alattvaló megtanulhatja Szent Benedektől a felelősség érzetét, a kötelesség teljesítését és a tekintélytiszteletet, továbbá azt a súlyos evangéliumi tételt, hogy mindenki minden tettéért Istennek, az örök bírónak tartozik számadással. Hogy a családias jelleg állandó maradjon, alázatosságot követel az elöljárótól és alattvalótól egyaránt. Az alázatosság élő példája ő maga. Szelid lelkülete megértéssel van az emberi gyöngeségekkel szemben, amelyeket, mint valami orvos, de egyben az ősegyház fegyelmének megfelelően, testvéri meg-