Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1914

— 12 jön létre, melynek egyik faja az úgynevezett gouache, ha a vizfestés fedőszinekkel történik (rendesen szines papiroson.) — Ha a festőanyagot egyáltalán nem oldjuk, hanem kréta-por formában beledörzsöljük az e czélra elkészített bolyhos papirosba, pastell keletkezik. Van ezenkívül üvegfestés, porcellánfestés, selyemfestés, az alapanyag szerint, melyen a képet meg akarjuk örökíteni. Ha a színeket cérna alakjában tűvel varrjuk az alapanyagba, tüfestés származik. Mindezek után a képeket keletkezési módjuk szerint meg tudjuk nevezni, de van a képeknek más osztályozása is aszerint, hogy mit ábrázolnak a képek. Eszerint van csendélet, mely rendesen élettelen tárgyakat (gyümölcs, virág, stb.) Ízléses összeállításban mutat be; a tájkép egyes tájaknak ábrázolása; az állatkép rendszerint állatokat állít a tájkép előterébe. Van továbbá arckép (portré), egyes alakok, vagy csoportok élethű lefestése ; zsánerkép, mely az emberi élet jelenségeit tárja elibénk; egyházi kép, mely a bibliából vett történeteket szemlélteti ; történelmi kép, mely a történelemnek nevezetesebb eseményeit illusztrálja ; stb. Azonban ezek csak nevek. A művésznek azonban, aki a képek egyes fajait létrehozza, majdnem mindegyiknek külön kell megtanulnia technikáját, az elkészítési módját, beállítását, ami rendkívül sok időt, még több fáradságot vesz igénybe. Épen azért az olyan festő, aki minden téren egyformán tökéletes alkotásokat hoz létre, igen kevés van.