Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1908

szerű dorongok, botok, hegyes karók voltak; ezekből fejlődött ki a dárda, lándzsa, kard, tőr, buzogány. Eleinte vagy nagy köveket, vagy kisebb, hegyes, éles köveket, tárgyakat hajítottak kézzel állatra, emberre, zsákmányra ; ezekből fejlődtek ki a hajító fegyverek : a nyíl, hajító dárda, parittya és a hajító gépek. Sorba vesszük e fegyvereket ; megvizsgáljuk működésüket, hatásukat, és ezeknek fizikai, mechanikai magyarázatát keressük. — 1.) A védekezésnél is, támadásnál is a harcoló vagy vadászó ember természetszerűleg arra törekedett, hogy ellenfelét már messziről legyőzze, azért elsősorban hajító fegyvereket használt ellene. Legegyszerűbb volt, midőn puszta kézzel hajított követ, súlyos tárgyat, éles vagy hegyes dolgot ellenfelére vagy a zsákmányra; később eszközökkel, gépekkel. Vagy nem így van-e ma is a gyerekek között, mikor összevesznek? Hamar lenyúlnak a földre egy darab kőért, kövecsért, igyekeznek kellő távolságba visszahúzódni és onnan hajigálni. Mi is először a puszta kézzel való ha- kf,

z

a"

t'

á

s

v;

a10 jítást fogjuk megvizsgálni. Itt sok fizikai fogalommal kell először megismerkednünk. Hogy a hajítás törvényét megérthessük, tudnunk kell, hogy a mozgások között van egyenesvonalú egyenletes mozgás ; ez az, midőn a mozgó test minden időrészecske, pl. másodperc (secundum) alatt ugyanakkora utat, pl. 15 métert fut meg. Pl. a nyílt pályán szaladó vonat, vagy a menetelő katonacsapat stb. egyenletes mozgást végez. Itt az időegység alatt megtett utat sebességnek hívjuk és c (celeritas = sebesség) betűvel jelöljük. Számtanilag így fejezzük ki: c — s/t= Azt mondjuk, hogy a gyorsvonat sebessége 60 Km. Ez annyit jelent, hogy egy óra alatt 60 Km. utat fut meg. A sebességnek van mértékegysége is. Azt a sebességet, mellyel a mozgó pont az egységnyi utat az időegység alatt megfutja, a sebesség egységének nevezzük. Ez azután a mértékrendszerek szerint más és más. A fizikában az út rendesen cm.-ben van adva, az idő secundumokban (másodpercekben); tehát itt a sebesség mértékegysége az a sebesség, mellyel a mozgó pont egy cm. utat egy secundum alatt fut meg (ezt kin-nek nevezik.) — Az utat pedig megkapom, ha az idővel megszorzom a sebességet. Ha pl. a menetelő ember sebessége 4 Km. óránként — melyet így is jelölünk: 4 ^ —, akkor 5 óra alatt 20 Km. utat tesz meg. — Ha függőlegesen földobunk egy követ, vagy lejtőn fölgurí-