Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1908

tunk egy golyót, akkor azt látjuk, hogy a mozgó kő, golyó sebessége mindig fogy, fogy, végre megáll ; azután indul le és mindig gyorsabban és gyorsabban jön lefelé. Ezen kőnek, golyónak a sebessége változó ; fölfelé lassúdó, lefelé gyorsuló ; még pedig fokozatosan, egyenletesen változó, azaz minden időrészben (másodpercben) ugyanakkorával nőtt vagy fogyott a sebessége. Látjuk tehát, hogy van a mozgások között egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás is. Azt a sebességet, amennyivel a mozgó tárgy sebessége minden másodpercben fogy vagy nő, lassudásnak, illetőleg gyorsulásnak, vagy sebesedésnek nevezzük. A tá gyak szabad esésénél (pl. midőn valahonnan maguktól leesne^ a sebesedést £"-vel (gravitatio) jelöljük ; az értéke 980 cm másodpercenként (980 Más sebesedő mozgásnál a (acceleratio = sebesedés) betűvel jelöljük. — Kérdés, hogyan kapjuk meg az utat ilyen egyenesvonalú gyorsuló mozgásnál? Mivel itt a sebesség folyton változik, azért megkülönböztetünk kezdő és végsebességet. Mikor a test esni kezd, sebessége 0, egy secundum múlva g, 2 múlva 2. g, .... és t secundum múlva t. g, és ezt nevezzük végsebességnek, melyet v = tg-\eI jelölünk (velocitas = sebesség). Az út egyenlő t. c\ mivel itt a sebesség változó, a középsebességet, azaz a kezdő és végsebesség összegének a felét vesszük és így s = t. tg/2 = t*g/2. Vagy más változó mozgásnál s = at*/2. Úgy a sebességnek, mint a sebesedésnek van iránya és nagysága, miként a mindennapi életben is látjuk. Megmutatjuk u. i., valaki merre szaladt, jött, ment és mily gyorsan. Ha elhajítunk egy követ, tudjuk, hogy a karunk ereje adott neki erőt. Vagy ha puskából kilőjük a golyót, tudjuk, hogy a puskapor ereje röpíti, ad neki sebességet. Hát a tárgyaknak, mikor esnek vagy legurulnak a lejtőről, hegyoldalról, tetőről, mi ad sebességet ? — A föld vonzóereje, a nehézségi erő. A föld minden tárgyat középpontja felé vonz. Minden anyag vonzza a másikat; a nap is vonzza a földet, de a föld is a napot. Ez a vonzóerő az a n y a g v o n z á s. Ez az erő állandó, mindig megvan; folyton hat a tárgyakra, nem mint a kezem vagy a puskapor az elröpített kőre vagy golyóra. És mit tapasztalunk ? Azt, hogy ez a nehézségi erő nemcsak sebességet ad a szabadon eső tárgyaknak, hanem sebesedést is. Kérdezhetjük, mi az erő? — Hogy mi az valóban, senki