Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1906

- 22 pituláció napját. Zrinyi Ilona csendesítette a zajongó kurucokat, kik a készakarattól teremtett szükség miatt néhanéha zúgolódtak és a szándékosan előidézett éhínséggel semmikép sem akartak megküzdeni. Végre is a körülmények nyomásának engedve, megállapították a megadás feltételeit. A vár átvételére Karaffa volt kirendelve. Az irásos feltétel szerint az árvák megmaradnak a család összes javaiban. Majd két hét múlva megjelent egy más császári leirat, mely szerint Zrinyi Ilonának gyermekeivel Bécsbe kell mennie és a Rákóczi árvákra kimondták, hogy a császár lesz a gyámjuk. Ezen rendelkezés célja egész világos volt: a veszedelmes Rákóczi-sarjat elszigetelni nemzetétől és német főúrrá nevelni. A császári parancsnak, mellyel dacolni nem lett volna tanácsos, Thökölyné legott engedelmeskedett. Alig engedett szigorúságából a februári tél, a száműzött család azonnal utra kelt. Útjuk a Rákóczi és Thököly birtokokon vitt keresztül ; a nép mindenütt a legmeghatóbb szeretettel fogadta a hős anyát a kis urfival s a búcsúzásnál nem egynek szeméből sajtolt könnyeket az a gondolat : mi lesz a gyermekből. Epen 1688. március 27-ike, a kis Rákóczi születésnapja volt, midőn a karaván-csapat Bécs falai alá megérkezett A császárváros kapui zárva voltak az utasok előtt és két vagy több órán át kellett a kapuk előtt Zrinyi Ilonának és gyermekeinek a bámészkodó német csőcselék szidalmazását tűrnie. Végre megnyíltak a kapúk és a fáradt utasok az augusztinusok kolostorába mentek éjjeli nyugalomra. De már estefelé megjelent Kollonics Lipót németujhelyi püspök, ki az árváknak tulajdonképeni gyámja volt és a siránkozó anyát gyermekeitől megfosztotta. Rákóczi Júliát az orsolyita-szűzek kolostorába vitte, akiknek kapuján az ellenszegülő leányt erőszakkal taszigálta be; a kis Rákóczit pedig jószágigazgatója szállására küldte. A negyedik napon megengedték a siránkozó