Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1905

1 \M}\Mi\ Tilliiitlilh módszere. Az oktatás módszere a tananyag ter­mészetének megfelelően választott egye­temes érvényű zsinórmérték az ismeretek közlésére. Lényege szerint logikai természetű: analysis és syn­thesis; menetét egyrészt a lélektan másrészt a tananyag természete szabja meg. A lélektan, mert az emberi meg­ismerés természetes útját kell követnie, amely bőséges szemléletek és képzetek alapján a fogalmi megismeréshez és ettől a gyakorlati értékesítéshez halad, vagy didaktikai műszavakat haszná]va, a szemléltető felvételtől a meg­értéshez s ettől az elsajátításhoz és alkalmazáshoz visz. A tananyag természete, mert valamennyi tantárgy az or­ganikus világfelfogás elvének hódolván az organizmussá való fejlődés során genetikus sorokra és szerves egysé­gekre tagozódik. Ezen logikai, lélektani és organikus követelményeken alapuló egyetemes érvényű zsinórmérték továbbá heuristikus jelleget mutat, mert oly uton vezeti ismerethez a tanulót, amely uton magára hagyatva is ha­lad, s igy a tanitó támogatásával öntevékenysége a fel­adat biztos elérésére fokozott mértékben érvényesülhet. A tananyag természete, illetőleg jellege végre némely alaki különbözeteket visz bele a módszerbe. Előmutató és elő­adó alak, magyarázat és kifejtés, beemlézés, begyakorlás, feladvány és kérdező alak valamennyi tantárgyban sze­repel ugyan, de a tananyag jellege szerint különböző arányban. Ezen felül a deiktikus vagyis megmutató és előcsináló alak és az akroamatikus vagyis leiró és elbe­szélő alak főleg a szemléltető felvétel alakjai, inig a meg­értésnek a inagyarazó és kifejtő alak szolgál, az elsajátítás beemlézéssel és begyakorlással, az alkalmazás feladvány­nyal és kérdéssel történik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom