Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1905

— 6 — Ezzel meghatároztuk a módszert s eredménykép kimondhatjuk hogy a didaktikában csak egyféle módszer van, amelynek elemei: analysis, ahol szükséges, synthesis, ahol lehetséges, továbbá a megismerés lélektani menete, a tantárgy természetének megfelelő genetikus menet, a feladatra irányuló heuristika vagyis öntevékenség és a tananyag jellege szerint a szükségnek megfelelő tanalak. A módszer mint zsinórmérték az ismeretek közvetítésére a tantervre és tanmenetre is kiterjed, sőt épen e körben történik fogalmi jegyeinek kifejtése. Alkalmazást mégis leginkább a tanító eljárásban nyer. Lássuk tehát a vallásoktatásban. 1. A módszerhez tartozó tanalaknak kisebb vagy nagyobb arányú érvényesülése szerint megkülönböztetünk : e lő adó tanítást, amelynek a földrajz, természetrajz és a történelem tanításában van uralkodó szerepe ; m agyarozó tanítást, amely a filológiában, nevezetesen az Írásművekben érvényesül; kifejtő tanítást, amely a mathematikának, fizikának, filozófiának és a filologia elméleti részeinek uralkodó alakja. A hitoktatás tananyagának közlése módját kateketikai tanításnak, keresztény tanításnak, prédikációnak, homiliának nevezzük. Ezek közt nincs lényeges külömbség. Ami a hitoktatás módszerének mivoltához tartozik, mindegyikben megvan, a külömbség külsőleges és némileg alaki. Mi a továbbiakban a kateketikai tanítas elnevezést használjuk, amelynek első lényegesjegye abban áll, hogy „a hit hallásból vagyon, a hallás pedig Isten igéje által." Csalatkoznék, aki ebből azt kövelkeztetné, hogy a kateketikai tanítás módja ugyanaz, mint az előadó tanítás módja. Kétségkívül, a kateketikai tanítás uralkodó jellege szerint akroamatikus, mint az előadó tanítás ; heuristika, mutatás, elbeszélés, leirás szintén szerepelnek benne: nemcsak a vallás történelmi része, hanem a hit- és erkölcstan is előadással közöltetik ; de mindez még nem meríti ki az oktatás e módját. A kateketikai tanítás egyúttal ma-