Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904

mlu ív ú. 1. Az erkölcsi nevelés feladata. 1. §. Egyéniség és erkölcsi nevelés. 1. Az erkölcsi nevelés ügye már a testi és értelmi nevelés körében is szóba jön. A testi nevelésnek ugyan sajátos és önálló feladata is van, de emellett egyúttal az értelmi és erkölcsi nevelés javára kell szervezni. Tény ugyanis az, hogy az embernél testi műveltségről az állat testi életével szemben csak azért beszélhetünk, mert az ember testi élete értelmes és erkölcsös lehet ; másrészről meg kétségtelen, hogy testünk nagyszabású értelmi ténykedéseinkben és erkölcsi cselekvésünkben fontos szerepet tölt be. Még erősebb erkölcsi jelleget ölthet az értelmi nevelés, mert az elme műveltsége egyrészt előfeltétele erkölcsi életünknek, akaratunk szabályszerű tevékenységének, másrészt a tanuló munkája sokat nyer azzal, ha az erkölcsi tevékenység körébe emelkedik. Mint a súly az órán, olyan az erkölcsi indíték a tanulás menetében. Az erkölcsi nevelés némely ügye tehát már a testi és értelmi nevelés körében nyer elintézést vagy legalább előkészítést.

1) Igazi tárgyalása azonban külön munka keretébe való, mert amazokkal szemben külön tárgya, külön tényezői és sajátos feladata van. Első dolgunk az lesz, hogy a növendék rátermettségét és egyéniségét vizsgáljuk vonatkozással az erkölcsi nevelésre. 2. Rátermettségről és egyéniségről nemcsak a testi és értelmi nevelés körében, hanem vonatkozással az erkölcsi nevelésre ') V. ö. Ált. Paed. 51—53., 57-62., 78-79., 125-129. s, köv. lapok.