Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904

— 36 — A lelkiismeret fogalmával az ujabb bölcsészetben behatóan foglalkoztak az angol moralisták. A mult század francia erkölcsbölcselete egészen mellőzte. A németeknél Wolff és Kant kimerítően tárgyalják.

1) Ezeknél jobban érdekel bennünket Herbart. Az ő bölcsészeti rendszerében a lelkiismeret nem nyert külön feldolgozást. Tanítványai mégis azon vannak, hogy ezt a fontos fogalmat a neveléstan számára megmentsékS tényleg ki lehet elemezni Herbart és a Herbartisták műveiből, főleg az erkölcsi belátás, gyakorlati elvek, normák, maximák, gyakorlati megítélés, subjectiv jellem fogalmaiból. Meghatározása ez iránynak megfele. lően lehetne: a lelkiismeret az öntudatban levő gyakorlati elveknek foglalata, amely mint egy alanyi meggyőződés mutatója, az egyént kötelezi. Képzését az erkölcsi nevelés fontos feladatának tartják ; mert a lelkiismeretesség szerintök is alapja az erkölcsösségnek.

2) A lelkiismeret az emberi természet velejárója. Mindenütt, ahol emberi természettel találkozunk, a lelkiismeret is föltalálható. Nem velünk született oly értelemben, hogy készen hoznók a világra, vagy hogy kifejlődésére az ember állása, amelyet a mindenségben elfoglal, befolyást ne gyakorolna. De nem is keletkezik pusztán „minden izében mesterséges módon : nevelés, szoktatás, tanítás stb. által" ;

3) mert ami valamikép nincs meg a természetben, arra nem is nevelhető. Nevelni, tanítani okvetetlenül kell az embert, hogy gondolkodni tudjon ; de azért tanításunknak soha se lesz más eredménye, mint az ítélet formájában való gondolkodás. Szintúgy nevelődünk erkölcsi cselekvésre, de mindig a lelkiismeret szerint fogunk cselekedni. A helyes utat itt is az egyoldalúságok mellőzésével fogjuk megtalálni. Azt kell mondanunk, hogy a lelkiismeret velejárójaaz eszesemberi természetnek ésazon viszonynak, amelyben ez a mindenséghez áll. Kialakulásának van egy alanyi, magával az emberi természettel adott tényezője ; de van tárgyi tényezője is, ha nem is épen a Herbart gyakorlati eszméi,

4) hanem igenis az örök törvény, a természetes és kinyilatkoztatott erkölcsi törvény, az egyházi, állami stb. törvények, amelyeknek keretében és zsinórmértéke szerint folyik a nevelés, szoktatás és tanítás. b) A t ö r v é n y az erkölcsi nevelésnek távolabbi közvetett és tárgyi zsinórmértéke; mert csak a lelkiismeret közvetetítésével érvényesülhet erkölcsi életünkben s mert akárhányszor a téves lelkiismeret irányítására és kiigazítására szolgálhat. A törvénytől nyeri az erkölcsi cselekvés legfőbb elve, szintúgy a lelkiismeret szabványai kötelező erejöket, úgyhogy a kötelesség fogalma is csak általa érthető. Van természettörvény, amely a dolgok természetében rejlő hajlamot jelenti a tevékenységnek és mozgalmasságnak egy meghatározott, szükségképeni módjára. Van továbbá a közművelődés munkaterén érvényesülő törvény vagy M Rein, Encycl. Hdb. Gewissen und Gewissensbildung. II. 859—866. 2) Rein i. m. 3) Pauer Imre i. m. 132. 1. *) Rein i. h.