Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904

— 37 — szabály, amely az eszes lények szabad tevékenységét irányítja, pl. a művész tevékenységét műve alkotásában. S van végre e rkölcsi törvény, a szabad és tudatos tevékenységnek az a szabványa, amely föltétlenül kötelez. Minden törvényszerűségnek alapja az örök törvény. Mint a művész elméjében a műtárgy eszménye eleve megvan és a megvalósított alkotás alapeszméjévé lesz; szintúgy az örök törvény maga az isteni bölcseség, amely minden tevékenységnek és mozgalmasságnak alapja és intézője, amely a teremtett dolgoknak alapeszméje és éltető elve, maga a dolgok természete egész mivoltuk szerint. Tekintettel az erkölcsi törvényre az örök törvény az isteni bölcseség vagy az Isten akarata, amely a természet rendjének megtartására kötelez és megbontásától tilt. Ez alakjában forrása a természetes erkölcsi törvénynek, a »szivbe irt törvény rendelésé«nek, amelyet az ész természetes világosságával is fölismerhetünk. Legáltalánosabb kifejezése : tartsd meg az eszes embernek megfelelő rendet. Erre az alapelvre vezethető vissza és belőle vezethető le minden a részletekbe nyúló természetes erkölcsi szabvány. Az Istentől kinyilatkoztatott erkölcsi törvény részben csak ezen alaptörvény tartalmának kifejezése, így a tizparancsolat, részben pedig, amennyiben e törvény tartalmát meghaladó, természetfölötti jellegű, legalább ellenkezésben nem áll, nem is állhat vele, hanem inkább vele összhangzónak kell lennie. Ugyanezt a viszonyt a tételes emberi, egyházi és állami törvénytől is meg kell kő" vetelnünk. E keretben kell folynia az erkölcsi nevelésnek. E törvényszerűség mutatőjáva kell képeznünk a tanuló lelkiismeretét. »Mivel úgy látom, mondja Szent István Imre herczegnek irt intelmeiben, hogy minden, amit Isten akarata az ég tájain és a messzenyúló földi téreken alkotott és kézzelfoghatóan eleve elrendezett, alapjában a bölcseség szabványa szerint van és áll fönn ; s mivel úgy tapasztalom, hogy mindent, amit Isten kegyelme éltünk javára és díszére oly bőven adott, t. i. a. királyságokat, parancsnokságokat, vezérségeket, megyés püspökségeket és a többi intézményeket részint isteni szabványok és rendelkezések, részint a törvényhozás szabta intézkedések kormányozzák, védik, osztják el és egyesítik ; s mivel biztosan tudom, hogy a föld kerekségén az összes rendek, akármely tisztségben vannak, nemcsak csatlósaiknak, kisérőiknek és szolgáiknak, hanem fiaiknak is parancsol-