Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904

— 26 — renaissance koráét sem véve ki.

1) A pedagógiai gyakorlat azonban nem valósítja meg mindig az elmélet követelményét. így korunk iskolai nevelésében határozottan rövidséget szenved az erkölcs. Csak „oktatáss"-sal nevelünk, míg a nevelés egyéb tényezői csak kevéssé és hiányosan érvényesülnek. E ténynek magyarázatát Ilerbart pedagógiájának befolyása adja meg. E szerint szintén fődolog ugyan az erkölcsi jellem, de ennek szinte kizárólagos tényezője az oktatás. „A gondolatkörnek képzése a nevelésnek legfőbb része."

2) A sokoldalú szeretettel elfoglalja az e m b e r a mindenségben azt az állást, amely őt eszes természeténél fogva megilleti, belefonódik a közösségekbe, amelyeknek életét köszöni, belekapcsolódik a családba és társadalomba, az egyházba és az államba. A hivatás szeretetével e közösségek szervévé lesz. A belekapcsolódással hagyatékot, örökséget vesz át, a közművelődés erkölcsi tökéjét, amelynek a társaság a kezelője, azt a tökét, amely a nemzeti közgazdaságnak, a politikai közéletnek, a tudománynak és művészetnek alapja s magának a nemzeti életnek is talpköve : a t i s z t a erkölcsöt, amely az egyházban természetfölötti alapon, mint sziklán nyugszik. A hivatás munkakörének betöltésével, mint szerve a közösségnek, maga is kezelője, képviselője a tökének, hogy meggyarapítva szálljon át az utódokra. — A sokoldalú szeretetnek és a hivatás szeretetének egymáshoz való viszonya ez alapon világos. A nevelés sokoldalú szeretetre megelőzi a hivatás szeretetére való nevelést, amint a sokoldalú ismeret megadása is előbb történik, mint a szakismeret szerzése. A nevelés kezdő fokán a fősúlyt arra kell helyezni, hogy a növendék erősen kapcsolódjék a közösségekkel, de azért már e fokon jöver.dő hivatását is szem előtt kell tartani. A nevelés előrehaladtával egyre jobban előtérbe lép a hivatás érdeke, anélkül, hogy a közösségekkel való kapcsolat : a családja és szülőföldje iránti kegyelet, a haza és az egyház szeretete megszűnhetnék.

3) ') August de catechis. rud. 4., 8.-7., 11. Alcuin, Pedag. Schriften: IV. B. 135. — Rhabanus Maurus, De instit. cleric. III. 1 , 4. i. h. V. B. — Samml. d. bedeut. pedagog, Schriften. — Feltrei Viktorin : Biblioth. f. kath. Pedag. VII. 111—113. — Duhr, Die Studienordnung d. Gesellsch. Jesu: 24—34. 2) Pacher. Herbart neveléstudománya. V. ö. Hartenstein, Herbart's sämmtl. Werke. X. 129. — XI. 451. Toischer, Theor. Pädagogik u. allgem. Didakt. 145. f. : Baumeister, Handb.II.B.I.Abth. —Barth, Erz. u. Gesell.: Rein, Encycl. Handb II. 33. f.