Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904

— 25 — az emberekhez és önmagunkhoz való viszony ró ki a növendékre.') Az újkori elméletirók képviseletében Kant szóljon : „A gyermeket pusztán ösztöneinél fogva lehetne vezetni, de mihelyt megnő, a kötelesség fogalma járuljon hozzá." Kötelességei önmaga és mások iránt vannak.

2) 5. A sokoldalú szeretet alakilag és tartalmilag véve a sokoldalú ismeretnek kiegészítő része. A sokoldalúságnak ellensúlya a szakszerűség : a sokoldalú ismereté a szakismeret, a sokoldalú szereteté a hivatás szeretete. Szakismeret és hivatás szer etet szintén összevalők. Ismeret és szeretet egymáshoz viszonyítva elválaszthatlan kapcsolatot mutatnak ; egyik a másik nélkül nem teljes, mert a szeretet ismeret nélkül nem tájékozódik, s az ismeret szeretet nélkül keveset érő. Régi szálló ige, hogy amit nem ismerünk, azt nem is kívánjuk, nem is szeretjük. Az meg kézzel fogható igazság, hogy csak a szeretet teszi az embert jóvá s biztosítja a közélet és az egyéni hivatás érdekeit, javait. Azért többet ér a sokoldalú szeretet a sokoldalú ismeretnél, s többeta szakismeretnél a hivatás szeretete; a tudomány nem pótolhatja a jó erkölcsöt, ellenben a szeretet a pórt filozófussá teszi : az általános műveltség és a szakképzettség súlypontja az erkölcsösség körébe esik. A pedagógiai elmélet minden korban vallotta, hogy a jó erkölcs a tudománynál többet ér. Már Quintilianus mondotta : „IIa igaz volna, hogy az iskolák nagyot lendítenek a tanulmányon, de az Tkölcsöknek ártanak, az erkölcsiséget a legtökéletesebb ékesszólásnak eléje tenném."

3) A keresztény felfogásnak szent Pál ad vala kifejezést. „Szóljak bár emberek és angyalok nyelvén, ha szeretetem nincs, olyanná lettem, mint a zengő érc, vagy pengő cimbalom. Legyen bár jövendölő tehetségem, és tudjak minden titkot és minden tudományt, ha szeretetem nincs : semmi vagyok. A szeretet tűrő, kegyes ; a szeretet nem irigykedik, nem cselekszik rosszul, nem fuvalkodik fel, nem nagyravágyó, nem keresi a magáét, nem gerjed haragra, nem gondol rosszat . , . ; mindent elvisel, mindent elhisz, mindent remél, mindent elszenved. A szeretet sohasem szűnik meg, habár a jövendölések véget érnek, a nyelvek megszűnnek, a tudomány elenyészik."*) Ez a felfogás átment a keresztény pedagógiába, a Bibi. f. Kath. Ped. II. B. i. m. I., IV., V. Buch. 2) Kant, Ueber Pedagogik. Ed. Willmann. 99. és 103. 1. — V. ö. Rein, Encycl. Hdb. V. B. 401—403. á) Inst. Urat. I. 2. A. ö. u. o. II. 2. XII. 1. *) I. Kor. 13.