Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1903

- 12 ­S mégis megtettük ; mert az Istentől elpártolt vagy iránta közöm­bös társodalmunk nevelő tevékenységéből és a növendék életéből egyaránt kifelejti a siker zálogát : az Ur félelmét, a mely a böl­cseség kezdete. A második tényező, a melynek a nevelésre joga és köte­lessége van, a család. Természettörvényen és kijelentett is­teni torvényen alapszik a jog és kötelesség. Egyedül a szülőknek van joguk ahhoz, hogy gyermeknek életet adjanak, a családi éle­ten kivül erre joga senkinek sincs. De a szülőknek a természeti ténykedéshez, a melylyel a gyermeket életre hozzák, hozzá kell adniok a nevelés erkölcsi ténykedését, mert igazi életet csak úgy nyer gyermekük. Egyetlen egy hatalom van, mely a szülők jogát ellenőrzi és szabályozza: az isteni ha­talom, mert neki a szülők is felelősek. S e felelősségben rejlik egyúttal a család nevelő kötelessége. A nevelésre való képesség feltételei is első sorban a családban lelhetők föl. A gyermek az anya méhéből nem kerülhet egyenest a társadalom nagy körébe, hanem a család meleg fészkében az anya szeretetén kell előbb megerősödnie. És a család joga, kötelessége és nevelő képes­sége később sem szűnik meg, ha a gyermek iskolaköteles lesz. Ugyanakkora köze, joga és kötelessége, mint a családnak, v a n a neveléshez az egyháznak is. Va­lóságos szülői jog és kötelesség ez, a mely szintén életadáson : a természetfölötti életadásán alapszik. Az ember Isten akarata szerint Krisztus megváltó élete és halála folytán Isten fiává lehet. A keresztény világnézet szerint Isten kegyelemből a természetes állapotot meghaladó természetfölötti czélt (Istenben való örök boldogság) tűzött az ember elé és e czél elérésére megfelelő, azaz természetfölötti eszközöket (kinyilatkoztatott hit, malaszt­eszközök) adott s végre az embernek módot nyújtott, hogy újjá­szülessék (keresztség) vagyis a természetfölötti életrendbe bele­illeszkedjék. Krisztus a természetfölötti czél megvalósítására szolgáló eszközök kezelését az egyházra bízta és az embereket az újjászületésre kötelezte. (Ján. 3.) Az ember természetfölötti életét az egyháztól nyervén az egyháznak egyúttal joga, hogy a természetfölötti életet ápolja, gondozza, biztosítsa, szóval a gyer­meket nevelje. Ez alapon a család és egyház nevelő jogának és kötelességének viszonya is megállapítható. Mindkettő Istenben gyökeredzik. S Isten azt akarja, hogy min-»

Next

/
Oldalképek
Tartalom