Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1901

— 15 — zászlaját, mintegy varázsütésre alája sereglett az egész Balaton­vidék le a Dráváig. E hirre Esztergomban, a fejedelem lakóhelyén, is megkezdődött a készülődés. A hűségben maradt magyarokhoz csatlakoztak az udvarban tartózkodó német lovagok is. Sőt a hadviselésben ezeknek jutott a főszerep. A wasserburgi gróf, a vitéz YVencellin, a hadvezéri tisztet viselte, Hunt és Pázmán lo­vagok pedig a szintén harcba menő István fejedelem őrizetére vállalkoztak. Nagy kérdés forgott a kockán. A nemzet vallásáról s ezzel kapcsolatban Európában való megmaradásáról volt szó. Koppány serege már végig pusztította a Balaton-menti feje­delmi jószágokat, s Veszprém várát is ostrom alá fogta, mire az Esztergomból megindult sereg odaérkezett. A turulmadár helyett sz. Mártonnak s a sárkányölő szent Györgynek képe díszítette István lobogóját. Ebben, meg az Ottó császártól nászajándékul nyert, Krisztus keresztfájának szögével ékesített sz. Móric vértanú lándzsájában volt az ifjú fejedelemnek minden reménysége. Csak­hamar heves ütközet kezdődött. Koppány elszántan küzdött em­bereivel az utolsó csepp vérig. A szerencse végül mégis Istvánnak kedvezett. A pogány sereg iszonyú vereséget szenvedett, maga Koppány is odaveszett az ütközetben. Testét négy részre vágva Veszprém, Györ és Esztergom várfalaira tiizték ki, s Erdélybe is elküldötték, elrettentő például azoknak, kik a kereszténység ellen föltámadni merészelnek. István nem bizakodott el hadi szerencséjében, hanem Isten­nek tulajdonította a dicsőséget. Győzelme csak fokozta munka­kedvét a kereszténység terjesztésében. Hamarosan fölépült a pannon, hegyi monostor és templom is, a melyet, — mint maga mondja a pannonhalmi alapító levélben — a pannóniai születésü sz. Márton tiszteletére szentelt hálából azért a sok kegyelemért, (különösen a Koppányon nyert győzelemért,) melyet sz. Benedek fiainak imádságára sz. Márton közbenjárásával nyert. Ugyancsak ezen alapító levélben rendeli el, hogy Koppány lázadó népe minden termésének tizedét sz. Mártonnak adja. A fölépült s fejedelmi bőkezűséggel megajándékozott kolos­tor lakói, a Brewnowból távozni kényszerült bencések, bár eddig is buzgón munkálkodtak az Úr szőlőjében, valójában csak most fogtak a rendszeres térítés munkájához. István fejedelem bölcse­sége e kisded, de jól rendezett csapat élére sz. Adalbertnek a gyermekkortól mindvégig hűséges társát, a brevvnowi sz. Margit­jói nevezett kolostornak előbbi fejét, Asztiikot helyezte apáti

Next

/
Oldalképek
Tartalom