Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1901

— 35 — kiterjesztette a kegyurasága alá tartozó falvakra is, melyeknek lakossága a hosszú harcok alatt nagyon megfogyatkozott. Más vidékről telepített be több családot, s minden helység számára iskolát és templomot építtetett. Apátsága idejében, ismét a várőrség gondatlanságából, tűzvész támadt, mely a kolostort és templomot teljesen elhamvasztotta. Az alig fölépült kolostort azonban ujabb megpróbáltatás érte. Az 1683-ban Bécs falai alatt kudarcot vallott Kara Musztafa menekülő seregével Győrnek vette útját. Gencsy Egyed főapát jöttének hirére fegyveres jobbágyaival a szomszéd Győrbe ment, mig szerzeteseit az osztrák kolostorokba helyezte el. A Pannonhalma alatt elvonuló török sereg a temlomot felgyújtotta, melytől a kolostor is tüzet fogott s melléképületeivel együtt elhamvadt. Buda visszafoglalása (1686 szept. 2.) mig egyrészt a török hatalmát megrendítette, másrészt a nemzetet közelebb hozta királyához. Az 1687-ikí pozsonyi országgyűlés elfogadta a Habsburgház férfiágának örökösödési jogát. Lipót király pedig megígérte, hogy a nemzet jogos sérelmeit orvosolni fogja. Ezen országgyűlésen Gellért főapát sürgetésére, kit rendtársai az elhunyt Egyed helyébe egyhangúlag választottak, az országos rendek a bencések, pálosok és premontreiek elfoglalt kolostorainak visszaállítását is követelték. Minthogy azonban Gellért nem számíthatott arra, hogy az idegen kézre jutott körülbelül 50 apátságot csak a közelmúltban annyit szenvedett sz. mártoni kolostor javaiból visszaszerezheti, a visszaváltás jogát átengedte az osztrák bencés apátoknak oly föltétellel, hogy azokat, mint anyakolostoruk alá rendelt fiókapatságokat birhatják, ha az istentisztelet tartására elegendő számú rendtagot betelepítenek. Igy került a zalavári, tihanyi és telki apátság egy időre idegen kolostorok fönhatósága alá. Márton és II. Piacid főapátok, Gellért közvetlen utódai, egész életüket a sz. mártoni kolostor uj rendbehozására s előbb élvezett jogainak s kiváltságainak biztosítására fordították. Apátságuk idejében a pannonhalmi főiskola ismét virágozni kezdett. Utódjuk, II. Egyed, kit rendtársai bizalma a dömölki apáti székből hivott meg a pannonhalmi kolostor élére, nagy buzgalommal folytatta az elődeitől megkezdett munkát. S bár a Rákóczyféle szabadságharc idején a kuruc vitézek több kellemetlenséget okoztak sz. Márton-hegyének, kilenc éves uralkodása jótékony hatással volt a szerzetes életre. Mélységes tudásával tetemesen emelte a pannonhalmi iskola tudományos színvonalát, müizlésével r