Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900
— 50 — szent szeretetében folyó élettel és a természetfölötti vállá s-g yakorlatnak megfelelő ügyességekkel. A történeti jelleg eme vallási ismeretekre, erényekre is áll, mert egyertelmü a lelki élet ama szabványával, hogy a tökéletesség utján nincs megállás, hanem vagy haladás vagy visszaesés. A papi hi vatásra és szakképzettségre szüksége van az emberiségnek, a mily szüksége van a világosságra a sötétség eloszlatására és a sóra a rothadás ellen. 1) Végre állandó rend és összhang az emberben csak úgy jő létre, ha a nevelés föladatának vallási eleme viszi a főszerepet, illetőleg ha ennek súlypontja, az ember czélja, teszi a jegeczesedés magját. E szerint az örök élet eszméje belépve a vallás révén a műveltség körébe átjárja ennek minden elemét és a kegyelem díszébe öltözteti a természetfölötti rendbe emeli, a mint tényleg arra kell törekednünk, hogy még evésünk és ivásunk is az Isten dicsőségére szolgáljon. Midőn tehát műveltségre neveljük a növendéket, élni tanítjuk, az élet pedig minden izében természetfölötti kell, hogy legyen, a természetfölötti, a kegyelmi élet pedig utja az örök életnek. »Az Istent féljed, és az ő parancsait tartsd meg; mert ez az egész ember v 2) —- a ker. világnézet szerint. De e mellett a történelem a tanuja, hogy a kereszténység az »Unum necessarium« elvével szépen összeegyeztette a gazdasági és társas élet érdekeit, a mesterséget és művészetet és a tudományos vizsgálódást. 7. Fejtegetésünk két kérdésre ad választ. Mi a nevelés czélja? ez az egyik kérdés. S a felelet reá az, hogy műveltség. A műveltségnek elemei : ismeretek, erények és ügyességek, történeti élet, az egyéniség érvényesülése és concentratio. Meghatározásban kifejezve a műveltség: humánus képzettség, mint egyéni birtok. A történeti szempont teszi a képzettséget emberi képzettséggé, az egyéniség érvénye pedig a közműveltséggel szemben szolgál megkülönböztető jegyül, a melynek meghatározása : h umanus képzettség mint socialis állapot. Különben műveltség és közműveltség együttvéve tesznek egészet : műveltség a nevelés czéljának alanyi része, közműveltség a tárgyi vonatkozása. Műveltség csak a közműveltségben lehetséges s a közműveltség műveltséggel táplálkozik. További fokozatul a nemzeti «) Mát, 5 2) Prédik. 12. 13.
