Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900
— 45 — érdeklődés (vielseitiges Interesse) ; ugyanez a művelt ember ismereteiben is nélkülözhetetlen tényező. Távol tartja a megmerevedést és a korlátoltságot. 1) Van történeti háttere is: polymathiai törekvéssel minden korban találkozunk. Számbavéve minden körülményt, úgy találjuk, hogy a közművelődés jelzett ágai és a megfelelő iskolai tanulmányoké sokoldalú érdeklődésnek természetesirán y vonalai. Comeniusszal szólva : könynyü a növendékben az iránt érdeket kelteni, a mire természettől hajlik. 3) S bár oly sokoldalú az érdeklődés, a mily sokoldalú az élet, még sincs meg vagy legalább könnyen megakasztható a szétfolyó, ellaposodó sokféleségnek útvesztője, s szemmel tartható a „non multa, sed multum" elve. A gazdasági, társas, ideális és vallási érdekeknek irányvonalai ugyanis mindenkor útbaigazítanak a tudat egysége felé, főleg ha a rend és összhang, a concentratio is segítségünkre jön. — Azonban a sokoldalú érdeklődés felfogásában némileg el kell Herbarttól térnünk. A megismerés (Interesse der Erkenntniss) és részvét (Interesse der Theilnahme) érdekeinek megkülönböztetéséhez csatlakozunk; de nem akarnánk számukra két különböző kört kijelelni ; a megismerés számára a természetet és az emberiséget, a részvétnek az emberiség némely megnyilatkozását 3.) Azt tartjuk, hogy már a megismerés maga is az érdeklődésnek összes irányaiban folyik, s a lehetséges irányokat épen a műveltségnek és közműveltségnek jelzett ágai mutatják. Még nem lesz ugyan e sokoldalúság Herbart értelmében sokoldalú érdeklődés, hanem ennek mindenkép szükséges eleme : a sokoldalú ismeret. Ugyanazon és ugyanannyi irányban nyilatkozik szerintünk, mint alább látni fogjuk, a részvét is. Eredményét a sokoldalú ismerettel szemben sokoldalú érzelemnek, akarásnak, szeretetnek mondhatnók. S a kettő együttvéve teszi a sokoldalú érdeklődés fogalmának, ha nem is minden, de bizonyára alapvonásait. — Helyén volna még az alaki (formális) és tárgyi (materialis) műveltségről szólnunk, valamint arról is, hogy a művelt ember ismeretei élő és nem holt ismeretek legyenek. Ámde mindegyiknek alább külön lapot szentelünk ; mert sokkal nagyobb a jelentőségük a műveltségben, hogysem mellékes érintéssel eleget tehetnénk. Áttérünk azért „a részvét" körére vizsgálva : a sokoldalú ismereten kivül még mi szükséges a műveltséghez ? b) A sokoldalú ismerethez a műveltség elemeként sokoldalú érzelem és akarás, illetőleg sokoldalú erény, szeretet járul. így kapcsolódik a tanulmányok első köréhez a szülőföldnek, a haza földjének és mindannak áhítatos tisztelete, a mit a gazdasági közműveltség nevén nevezünk ; a második körhöz véreink és polgártársaink kegyeletes szeretete ; a harmadik körhöz érzék a ') Willmann, i m. II. 45. 1. 2) Didactica magna. 3) Willmann, Herbarts Päd. Schriften, I. 291., 302., 550. A megismerés érdekei : az empirikus, speculativ és aesthetikai érdekek ; a részvét érdekei: a sympathetikus, socialis és vallási érdekek.
