Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 40 2. Rátermettség és egyéniség a nevelés czéljához viszonyulnak. Ez a czél nem lehet akármi és az emberi természet körét mégis meghaladja; mert a nevelés mindenható ereje ellen erősen szól a tapasztalat;

1) de azzal is ellenkezik a tapasztalat, hogy e czél kizárólagosan az emberi természetben rejlik, a mint Rousseau tartja. A nevelés czéljának is két oldala: egy alanyi és egy tárgyi oldala van. S azért sok függ attól, hogy eltaláljuk az egyéni élet és közszellem kölcsönhatásának arányát, a subjectiv és objectiv rend egybefonódásának viszonyát.

2 Az egyéni szükségletek kielégítése és a közművelődés szolgálata egyaránt kell, hogy érvényesüljön. Az egyénnek joga van a gazdasági élet javaihoz, a socialis lét áldásaihoz, nyelvhez és irodalomhoz, mesterséghez és művészethez, a vallási kincsekhez; de kötelessége is van ezekkel szemben. A gyönyörűséges alkotmányon, a melynek közműveltség a neve, nemzedékek hosszú sora munkálkodott; az egyéni test és lélek élvezi áldásait : de tőle is elvárjuk a gondosságot és képességet, mely amaz alkotmány további gyarapodásának elengedhetetlen kelléke.

3 Ez alapon a nevelés czélja oly jelenség, a mely az egyéni élet mélységében birja gyökereit, de elágazásában az egész mindenséghez viszonyodik, a tárgyi rendre utal. 3. A nevelés föladata az egész embernek kialakítása. Az embernek alanyi köre (egész eszes természete) és tárgyi vonatkozásai (függő viszonya a mindenséghez) egyaránt számbajönnek. Boldogság, Isten dicsősége, polgárilag való használhatóság, műveltség, a közműveltség szolgálata, jellem, személyiség, humanitas, divinitas és még egyebek, a miket az elméletirók czélul ki szoktak tűzni, körébe esnek. Nem lehet a priori mondani, hogy a jelzett kifejezések (boldogság, humanitas stb.) egyike vagy másika jobban kifejezi a nevelés czélját. A neveléstudománynak a maga sajátos vizsgálati köre alapján sajátos módszerével kell a nevelés feladatát megállapítania. A fejlesztő eszközök számát és jellegét is ugyanez a szempont: az embernek alanyi és tárgyi vonatkozásai állapítják meg. 2. Az »egész ember« fogalma annyi, mint művelt ember, a ') Ziller, i. m. 53-58. 1. 2) Kármán M. Az oktatás és tanterv elméletéhez: Gyak. Főgymn. Ért. 1890 1. 3) J. h.