Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 14 — moralprincipiu ma vagyis az eszes emberi természet magában és viszonyában a mindenséghez lesz a nevelő tevékenységnek és magának a neveléstudománynak is vezető szempontja. Paedagogiai alapon helyesebben gyakorlati világnézetnek nevezhető, még pedig azért, hogy jelezzük e külön elnevezéssel az ethikátől való kölcsönzésnek elégtelen voltát. Eredetéről t. i. mondhatni, hogy — mint minden tudománynak vezető szempontja — a philosophiából kerül, de sajátos alkalmazást a neveléstudományra, igazolást a p

aed

a go

giáb

an c

s ak a nevelés gyakorlatának inductiv vizsgálata utján nyerhet. Ez uton egyszersmind várhatni, hogy megegyező felfogás jő létre a paedagogusok közt, még ha különben eltérő bölcseleti rendszereket követnek is. E vezető szempont alkotő elemei közt első helyen egy alanyi és egy tárgyi elem említendő. Az alanyi elem az egyén körébe esik és egy az eszes emberi természettel, e természetnek szükségleteivel és képességeivel; a tárgyi elem azon függő viszonyban határozódik, a melyben az emberi természet a mindenséghez, a földhöz, a társasághoz, az Istenhez, természetszerűen áll, hogy szükségletei kielégítést nyeljenek, és képességei ki fejlődjenek.További eleme atörténeti és erkölcsi fej löd és szempontja, a melylyel az ember elfoglalja a mindenségbcn azt az állást, a mely emberi természeténei fogva megilleti. A történeti és erkölcsi szempont egyrészt a fejlesztés és nevelés munkáját az ember köréhez emeli föl. A növényt és az állatot ugyanis nem neveljük, bár fejlődés és fejlesztés itt is van, csakhogy természeti okság és ténykedés folytán. Másrészről az ember körében is a történeti és erkölcsi szempont húz határvonalat Rousseau naturalismusa elé, az »o nature, o ma mère« elvén innen jelelvén meg a nevelés munkakörét. E szerint az emberrel foglalkozó vizsgálati kör, a melyet az eszes emberi természet moralprincipiu m a jelöl ki, teszi a neveléstudomány tárgyát. Eszempont viszonyba hozza az embert a tárgyi világgal, az egész mindenséggel az alanyi és tárgyi rend tényezőinek aránya szerint s megindítja fejlődését a történeti és erkölcsi elv jelelte irányban. Ez a vizsgálati kör pedig nem más, mint a paedagogiai gyakorlat. 3. Állításunk bővebb igazolására körültekintettünk a p a e d ag o g i a i i r ó k során ; vizsgáltuk a paedagogiai gyakorlatot az oldalág irányában és történeti kifejlődésében : vizsgálatunk eredménye főbb vonásaiban im ez. Mivel vezető elvek, tárgy, vizs-