Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 13 — pedig ez alapon a nevelés- és oktatásügyön módszere s vizsgálattal megállapított ismereteknek rendszere 1 e s z e n. 2. g. Ä neveléstudomány tárgyának tudományos megállapítása. 1. A legújabb időkig vitás volt a kérdés: tudomány-e a paedagogia vagy se ? Ma már tudománynak kell mondanunk ; mert megjelölhető a tárgya, a melyen módszeres vizsgálattal ismereteket állapítunk meg, a mint a megelőző szakaszban láttuk. Azonban még nem uralkodik teljes megegyezés a paedagogusok közt a tárgy körvonalait illetőleg. Szükséges tehát a neveléstudomány tárgyát még közelebbről szemügyre vennünk. Tárgyon vizsgálati kört értünk, melynek határait valamely egységes szempont jeleli meg. A scholastikus bölcselet szabatosságához képest objectum materiale és objectum formale kifejezésekkel jelöli meg a vizsgálati körnek két elemét : a rationalis elemet, a szempontot, objectum formale, az empirikus elemet objectum materiale névvel fejezi ki. Melyik e két elem a neveléstudomány vizsgálati körében ? 2. A neveléstudomány tárgya a paedagogiai gyakorlat. E mpirikus kiinduló pontja (objectum materiale) kétségkívül az ember, az embereknek kisebb-nagyobb ö s s z e s é g e, pl. egy iskola növendékei, egy plébánia hivei stb. Ámde az ember sok más tudománynak is tárgya s valamennyivel szoros kapcsolatban áll. Az ember ugyanis érzéki és lelki valóság egyszersmind, a természeti valóságot szolgálatába szegődteti, a szegődtetett valóságban, a közműveltségben, pedig kifejeződik. E szerint kérdés : mi különbözteti meg a paedagogiát azon tudományoktői, a melyek szintén az emberből indulnak ki ? Minő szempont (objectum formale) jeleli ki a paedagogia vizsgálati körének határait? A gyermeknek és többé kevésbbé a felnőtt embernek is érzéki, társas, ideális és vallási szükségletei és képességei vannak, a melyeket a maga erejéből kielégíteni és kifejleszteni nem tud, azért másoknak, már megnevelt embereknek, segítségére szorul. Rövi-den kifejezve az embernek műveltnek, erkölcsösnek, tökéletesnek kell lennie, azaz oly életre képesíttetnie, a mely eszes emberi természetének megfelel, a melyben összes szükségletei kielégítést nyerhetnek, összes képességei érvényesülhetnek, a mely annak tetszését is megnyeri, a ki eszes természetét alkotta. Eszerint az eszes emberi természet