Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900
— 12 — tanitó, ez' évben ez a tanár, a következőben egy másik. Hová fogunk jutni, mily eredményt elérni, ha hijával vagyunk a nagy vonásaiban egységes paedagogiai elméletnek ! ? A paedagogiai elmélet keresése és megállapítása az újkornak egyik jellemző vonása és kiváló feladata. Iskolai i tervek szerint fognak munkához a protestánsok az újkor elején, és a kath. egyház uj munkásai, a jezsuiták, kész tervezettel lépnek föl. 5. A neveléstudomány tárgyának közelebbi meghatározására még két szempont szolgál, a melyek az elmélet és gyakorlat viszonyából folynak. Nevezetesen :a nevelés elmélete ugyanazon körben mozogjon, mint a nevelés gyakorlata és viszont. A paedagogia gyakorlata az, mely az élet nevén oly sokszor panaszokat emel az elmélet és az elméletszerü iskolai gyakorlat ellen. Jelzi ezzel, hogy egyáltalán nem tűri, ha az elmélet egyik-másik érdekét kifelejti. Valóban az elmélet körének, az elméletszerü iskolai gyakorlatnak oly tágnak kell lennie, mint a mily tágkörü az élet iskolája, a tényleges paedagogiai gyakorlat. Az elméletszerü iskolai gyakorlat tekintetében különösen nagy korunknak panasza. Iskoláink nem nevelnek, hanem csak tanítanak; fejlesztik az észt, de nem képzik az akaratot, a szivet, a jellemet. A tantervek, a pensumok, a didaktika korszakát éljük. 1) Továbbá mivel a magyar paedagogus magyar nemzedék számára alkot elméletet, azért a magyar paedagogiai gyakorlat körében mozogjon. Magyar föld és gazdasági élet, véreink és polgártársaink, a magyar nyelv és irodalom, a magyar mesterség és művészet és a vallás magyar színezetben : e tényezők hatnak a fejlődő nemzedékre és jelelik meg a magyar paedagogiai gyakorlat körét. Nem azt mondjuk ezzel, hogy elsánczoljuk magunkat; hanem azt, hová essék a súlypont. A magyar nevelés- és oktatásügy múltját még mindig kévéssé ismerjük, jelen viszonyainkat kevéssé mérlegetjük, hanem e helyett idegent majmolunk. 2) 6. Ily terjedelemben s ily értelemben a nevelés gyakorlata egyjelentésünek vehető azzal, a mit nevelés- és oktatásügynek nevezünk. S így a neveléstudomány tárgyának a neveiésés oktatásügyet is mondhatjuk, a neveléstudomány Schraml, Auf der Grenze der christlichen und modernen Pädagogik 3—13. 1. ') Klamarik J. dr., A Magyarorsz. Középiskolák Szervezete. 1—8. 1. A szerző panaszát és vádját magamagára is alkalmazhatja; mert a jezsuitáknak 200-éves működését a hazai oktatásügy terén hallgatással mellőzi.
