Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1898

— 10 — ködvén a király, megtudta, hogy a tisztaság erényének mértéke szerint tette a szerzetesek közt a megkülönböztetést. A ki pedig leginkább kittint ezen erényben, Szent Mórt, nemsokára az újonnan alapitott pécsi püspökség székébe emelte a szent király. Sok akadály állott Imre szüzességi fogadalma útjában. Imre trónörökös és a király egyetlen fia. Igazságszeretete, mély vallásos érzülete, szelid és emberszerető szive, békés természete oly tulajdonok, melyek Szent István halála után határozottan őt jelölik a magyar trónra. Szent István is azon reményben élt, hogy Imre méltó utódja lesz, a ki a nagy küzdelemmel és farádsággal meghonosított kereszténységet teljes fényében fentartja, tovább terjeszti és a magyar népben az erényt és erkölcsös életet megszilárdítja. A szent király bizalmas beszélgetés közt feltárta fia előtt azon óhaját, hogy házassági frigyre lépjen, nem tudva Imre szüzességi fogadalmáról. Imre akár atyja iránti engedelmességből, akár a papság és nemesség tanácsára és sürgetésére ráállott arra, hogy neki egy szomszéd fejedelem leányát eljegyezzék; de a nagy szent sértetlenül megtartá szüzességi fogadalmát nős állapotban is és rábírta jegyesét, hogy szintén szeplőtlenül őrizze szive ártatlanságát. „Mint rózsa s liliom, Nem hervadó szirom Rajtok ha diszeleg, Úgy éltetek." Ezalatt Szent István a keresztény hit terjesztése és az ország védelmére vállalt küzdelmek s mind sűrűbben fellépő betegeskedése közt némi nyugalomra vágyódván, gondjainak legalább egy részét Imre fiának ifjú vállaira szándékozott áttenni. Elhatározta, hogy fiát megkoronáztatja és az ország kormányát neki átadja, miközben őt a nagymunkában tanácsaival fogja támogatni. Meg is hivta az ország rendeit az 1031. év őszén tartandó koronázási ünnepségre. Azonban az isteni gondviselés könyvében máskép volt megírva. Istvánnak nem jutott ki az óhajtott nyugalomból. Nem élvezé sokáig az örömet melylyel a bölcse-