Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1893

II. Kik legyenek az első nevelők? A római nevelésben a legfőbb törekvés volt a forum számára nevelni, mint már meg is említettük; e czélt pedig úgy tekintették, mint a melyhez való törekvést már a lehető legkorábban kell elkezdeni még a beszélni is alig tudó gyermeknél. Vigyáznunk kell mindjárt első sorban a dajkákra, mondja Quintilianus^ hogy esetleg ne beszéljenek hibásan, hanem a lehető legszebben, legtisztábban, hogy a gyermek is az ily szép tiszta nyelvet sajátíthassa el kezdetben. ') S nagyon természetes, inert ha Rómában a fórumnak neveltek, a kiejtésre, mint a szónok legszükségesebbjére, 2) kell legnagyobb gondot fordítani. Cicero a gyermek környezetének szintén nagy hatást tulajdonít, hogy a gyermek helyesen beszélni tudjon. Nem elég tán megelégedni azzal, hogy a gyermek akárhogy, tele pórias kifejezésekkel, a köznyelvtől nagyon elütő tájszólásokkal beszéljen, hanem beszéde legyen egészen helyes, a grammaticai szabályoknak is megfelelő, olyan, melyben semmi kivetni valót nem találunk. S ebből, hogy valaki így beszél, Cicero egészen bizonyosan következteti, hogy így beszélt atyja, anyja, egész környezete is. Egyik rokonát Laeliát hozza fel erre például. ) A gyermek ugyanis úgy tanul beszélni, a mint hallja atyjától, anyjától, nevelőjétől, szóval környezetétől. ') S minthogy a gyermek úgy fog később is beszélni, a mint tanulta, világos, hogy a lehető legnagyobb gondot kell fordítani arra, hogy környezete helyesen beszéljen. 3) De természetes, hogy mindezekre vonatkozólag az atyát és anyát terheli a legnagyobb felelősség, mint a kiknek leginkább kell vigyázniok, hogy a dajkák s a nevelők helyes, tiszta beszédre oktassák a gyermeket. S e dologra, mint mintaképet hozza föl Qnintilianus a Gracchusok anyját, Corneliát, Laelius és Quintus Ilortensius leányát. n) Mindebből világos, hogy a rómaiak a nyelvre a lehető legnagyobb gondot fordítottak, s méltán. Hisz nyelvében él a nemzet s ha tőlünk telhetőleg nem ápol"TTQÜT 1.1. 4. — 2) Cic. (le or. I. 59. — 3) Cic. de or. III. 12.— 4) Cic. Brut. 58., 59. — 5) Qui. I. 1. 5. — 6) Qu. I. 1. 6.