Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1893
9 juk, akkor semmi gyönyört sem találva benne, legelőbb is közönyösök leszünk iránta. Természetesen itt nálunk, még egy nagyobb bajjal is kell küzdeni; a gyermekek meglehetős része idegen nyelvű s csak akkor kezdi nyelvünket tanulni, ha iskolába kerül. S mi e tekintetben a szülők feladata? Nem más mint, a mit már Cicero és Quintilianus is annyira hangoztattak, hogy gondoskodniok kell, hogy a gyermek környezete olyan legyen, hogy csak a helyes, tiszta, szabatos beszédet tanulja meg. Tudjuk, hogy a rómaiaknál a gyermek mellé nevelőt (paedagogus) adtak s megkívánták tőle, hogy valóban okos, a tudományokban jártas legyen ;. mert, mint mondja Quintilianus, sokkal jobb, ha megvallja, hogy maga sem sokat tud, mint, ha magát tudósnak hiteti, holott épen nem az, mert így a gyermeknek inkább kárára, mint hasznára van. ') Az ő kötelességük volt a dajkára is felügyelni s lia ez esetleg a gyermeket hibás szólásra tanította, azonnal kijavítani a hibát s a helyesre oktatni a gyermeket. 2) De a nevelésben a legfőbb szerep nem a dajkáé, sem a paedagogusé, hanem a szülőké. Az ő legszentebb kötelességük vigyázni gyermekeikre, az ő legmagasztosabb tisztük arra felügyelni, hogy a gyermek gyengéd, minden iránt fogékony, könnyen hajlítható lelkét kevésbbé helyes, vagy épen rossz eszmékkel meg ne fertőztessék. Mert a mint a fa addig hajlítható, míg fiatal, ép úgy a gyermek lelke is addig alakítható, míg gyengéd ; ekkor kell már beleültetni a nemes magvakat, melyektől felnőtt korukban nemes gyümölcsöket várhatunk. Mert később már nem igen árthatnak, legalább is nem annyira a liel ytelen eszmék, : >) mert a kora gyermekségében beleoltott helyes eszmék fogják vezérelni a világ szirtjei közt is De lia gyermekkorukban már helytelen eszméket szívtak be, megtartják őket s szerintük fognak cselekedni felnőtt korukan is; inert mintegy már a dajka tejével szívják magukba. 4) Ép azért a felelősség is első sorban a szülőket éri, ha gyermekeik romlottakká lesznek. De maga a természet is arra utal, hogy a szülőké legyen a legodaadóbb gondoskodás gyermekeikről. Hisz 1) Ou. I. 1. 8. —2) Qu. I. 1. 11. —3) Cic.de leg. 17. — 4) Cic. TuscQuaest. III. 1.
