Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1889

11 ugyanis az ifjúság sorsára kell tekintettel lennünk; mert, lia már most erősebb étkekkel szolgálunk neki, csakhamar képtelenné válik még a könnyebb ételek megemésztésére is, a mint irva vagyon: „tejjel kell táplálni a gyöngéket, nem erős étellel." így tett maga a legfőbb mester is, a ki sok dolgot nem mondott el tanítványainak; mivel nem bírták volna meg A tanítónak, mielőtt munkájához fog, először is tisztában kell lennie azzal, mit kívánhat meg a reá bizott növendékektől, hogy annak alapján aztán tovább építhessen. Mint említém, tanítóskodásom két első évében a latin és magyar nyelvet kapcsolatosan az első és második osztályban tanítottam. Én tehát azalatt nagyon jól tisztába jöhettem azzal, mit kívánhatok meg egy harmadik osztályos deáktól, még a leggyöngébbtől is ; és pedig : megfelelő jártasságot mindkét nemű fordításban s a név- és igeragozásban teljes biztosságot. Amazt — tudom — eléggé meg lehet szereztetni folytonos fordítás, emezt a minták többszöri ismétlése útján. Természetes, hogy amaz sokkal fontosabb ; minthogy czélunk : nem a nyelvtan körmönfont szabályainak s tudós okadatolásainak megtanítása, hanem az olvasó-könyv legtöbb darabjának mentől behatóbb olvasása, azaz megértése s ekként mentől több szónak és kifejezésnek megtanulása. — Csak az a baj, hogy azt gondoljuk, hogy ily eljárás mellett nem biztos a nyelvtani, az ú. n. formális eredmény. Ellenkezőleg én azt hiszem és vallom, hogy így sokkal biztosabb ! . . . . Mert, ha csak tiz darabot tud s ért is valamely ifjú igazán alaposan: elég latin szabályt tanult meg önkéntelenül, és pedig jobban, mint ha az egész nyelvtan szabályait és formáit kitűnően elsajátította, de a mellett a fordításban, a latin szöveg értésében kellő jártasságra s elegendő szókészletre szert nem tett.

1) — Egyedül az lehet baj, ') Nyelvtanításunknak ez irányban való reformját sürgette már régebben, de újabban is Huiifalvy Pál, érdemekben megőszült tudósunk, „Xyelvtudomány és nyelvtanítás" (1884.) cziinii munkájában, a melyről joggal el lebet mondani azt, a mit szerzője Salamon Forencznek „Közoktatásunk Ueformja" cziinii