Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1884

— 11 mondjam lustának mutatkozik, hogy ez bámulatra méltó! Igaz, hogy nem igen érzi hiányát, mert gondolkodnak mások helyette, a csalhatatlan Ítéletet is készen tálalják mások eléje, neki cssk el kell fogadnia. Hisz nincs dolog a világon, legyen az a tudománynak, iparnak vagy művészetnek bármely ágához tartozó, a melyre vonatkozólag nem találna útbaigazítást, vagy kész Ítéletet a — könyvekben; vagy ha itt nem, hát az újságokban, ezeket elolvassa, s ezek ítélete sz. írás előtte. Azt nem gondolja meg. hogy ez mások Ítélete, s vájjon helyes e ez Ítélet? Honnan e jelenség? Mert ítélő tehetségét elfelejtették fejleszteni, vagy kevesebb gondot fordítottak rá, mint a mennyi e tehetséget fontosságához mérve jogosan megilletné. Sokat lehetne még e tárgyról mondani, de mi csak rá akartunk mutatni e bajra, részben hogy igazoljuk felvett tárgyunk fontosságát, részben pedig, hogy igénytelen soraink másokat is gondolkodókká tegyenek e tárgyról. A nevelés feladata, a mint ebben a legkülömbözőbb irányú és alapnézetü nevelók is egyetértenek, az ember összes tehetségeinek harmonikus fejlesztése és tökéletesítése. A nevelés tárgya tehát az egész ember, ennek összes testi és szellemi tehetségei. E szerint csak az a nevelés felel meg feladatának, mely, inig egy részről a test szerveit gondosan ápolja és fejleszti: addig más részről a szellem erőit és tehetségeit is öntudatos tevékenységre ébreszti és tökéletesiti. Mellőzve a testet és ennek szerveit, lássuk az emberben azt, a mit közönségesen léleknek neveznek. Habár a testi szervezetet éltető és mozgató erő — a lélek — egy elválaszthatatlan egészet képez, melynek egyes erőit és tehetségeit egymástól függetlenül sem nem képzelhetjük, sem nem művelhetjük : mégis átalán el van fogadva, hogy a lélektanban a könnyebb kezelés és a tudományos rendszeresítés tekintetéből az emberi lélek tehetségei bizonyos osztályokba soroltatnak.