Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1880
Ha ilyen üdvös, felemelő hatást gyakorol bensőnkre a szép eszméje — kétszeresen kívánatos ez, az anyagiság iszapjába siilyedt, világfájdalmas korszellemnek üdébb, vidámabb légkörbe való segítésére. Az elv: „Ede, bibe, lüde! post mortem nulla voluptas," mérge annyira beszivárgott már a társadalom minden rétegébe, hogy mindinkább általánossá kezd lenni az anyagi élvezetek mohó sóvárgása, a baromi megelégedés, megnyugvás az anyagi kényelemben mint a melyen tul nincs is egyéb kívánni való; ez azonban kell, minden áron kell, s mivel pénzen megszerezhető, a pénznek minden másra való tekintet nélkül hajhászását, uralmát alapította meg. E nézet egyes osztályoknál minden magasabb törekvést háttérbe szőrit; lelkesedve beszélnek egyik-másik hitelpapír emelkedéséről; buzgósággal űzik a pénzcsarnoki ügyeket még olyanok is, kik helyzetöknél fogva tudhatnák, hogy kitüntetésre nemesebb pályák is nyílnak mint a minő a felgazdagodás. } Lázas sietséggel rohannak muló élvezeteik megszerzésére, és nem veszik észre, hogy sebes lépteik alatt nemesebb, olcsóbb állandó gyönyöröket tapostak. De majd ha az anyagért folytatott küzdelembe belefáradtál, testi erőd felmondja a szolgálatot a harczot újra felvenni, mi lesz ekkor éltető elemed? Vagy te, ki törekvéseid netovábbján vagy, már az anyagiság zsírjában fuladozol, nemde jól esnék szellemednek — mert erről megfeledkeztél— egy kis üde levegő, az eszmék éltető fuvalma? Igen ára, de ezt az a tábor, melyet szolgáltál, nem nyújthatja neked. A materialismus, bár messze kiterjesztette hatalmas polyp karjait, hogy mindent szolgálatába hajtson, tudományt, gyakorlati életet, de az örök ifjú eszméket el nem érhette. Mindazonáltal volt oly következetlen s vett magának annyi szemérmetlenséget, hogy ha már a lényeget nem is, azok külső mezét iparkodott hatalmába keríteni. Felvette az idegen tollakat, Igaznak adta ki magát, és az emberi értelemre ellenmondásokat tukmál. Jót igér, s az emberi kebelt gyötrelmekkel, csalódásokkal marczangolja. Csábított a szép alak, s csak akkor riadtunk el, midőn annak ürességéről kellett meggyőződnünk; nem volt neki tartalma, mely után benső hézaga betöltésére áhítoztunk.
