Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1878

tésre méltó még «az Anossi tartományban a Mangaflafi folyó mellett levő 111 Km. hosszú és 11 Km. széles gazclág földigyanta tartalmú tó. Meleg ásványforrások leginkább a délkeleti részben Annosi tartományban találhatók, azonban a legismeretesebb kén- és vastartalmú források a sziget keleti részében Tamatave és Tananarivo közt fordulnak elő. Madagaskar éghajlati viszonyai, állat- és növényvilága. Az éghajlati viszonyok igen különbözők e szigeten. A parti sikokon, nevezetesen a keleti részen, roppant forróság uralkodik, s a levegő igen egészségtelen, minthogy a nagy melegség a sok mocsárban mérges kigőzölgéseket idéz elő. Jó részben ennek lehet tulajdonítani, hogy az európaiaknak többszörös gyarmatalapitási kísérlete meghiusult. Nem ok nélkül nevezték tehát e szigetet az „európaiak temetőjének" Midőn I. Radamának azt tanácsolták, hogy építtessen várakat s a hadsereg k^képezésére hívjon meg európai tiszteket, hogy igy az európaiaknak sikerrel ellenállhasson, ezt telelte : „Nekem van két tábornokom, az egyik haso, a másik faso, melyek többet érnek minden európai tábornoknál" ; s neki igaza volt, minthogy az őserdőben —haso — és a lázban — faso — alig legyőzhető akadályra találna bármely európai hadsereg, mely e szigetet elfoglalni akarná. A hegyes északi oldalon mérsékelt éghajlat uralkodik, minthogy itt nem fordulnak elő erdőnélküli fensikok és mocsárok : továbbá a sziget belsejében levő hegyek közt és fensikokon, hol a lakosok nem ritkán hosszú életkort érnek el. E sziget állat- és növényvilága nem egyezik meg a szomszéd szárazföldével hanem inkább a Cap-föld jellegét viseli magán e tekintetben, sőt nem hiányoznak a távol levő Ausztráliával egyező vonások sem. így ámbár nagyon gazdag állatvilága, mégis hiányoznak a szomszéd szárazföldön oly gyakran előforduló elefán-