Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1878

— 7 — tok, szarvorruak (rhinocerus) és a nagyobb ragadozó állatok. Helyettük nagy bőségben van szarvasmarha, ezek közt púpos tulok (bos indiens) is, kövérfarku juh, továbbá vannak egész csorda vad bivalyok és vaddisznók. A madarak hasonlóképen nngy számmal vannak, még pedig a legdíszesebb tollazattal ellátva ; továbbá található itt : selyemhernyó, biborbogár, világitóbogár, és szebbnél szebb lepke. Azonban nagy kigyók is tanyáznak a szigeten ; a folyók és tavak pedig csak ugy hemzsegnek a krokodiloktól. A sziget jelentékeny részét, nevezetesen a hegyes vidékeket ós a mélyebben fekvő síkságokat nehezen áthatolható őserdők borítják, melyek a magasabb fekvésű helyeken alpesi jelleggel birnak. a parti sikokon pedig és mélyebb völgyekben forróövivel. E forróövi növényzet a 70—100 Km. széles parti sikokon bámulatra méltó dús, minthogy az itt uralkodó nedves forróság a mily ártalmas HZ embernek, ép oly kedvező a növényeknek, s mellette még változatos is, ugy, hogy egy mult századbeli botanikus azt mondotta : „Linné az ő növénytani rendszeréből tiz kiadást rendezhetett volna el, a nélkül, hogy e sziget növényvilágát kimeríti." Különösen gazdag hajóépítésre alkalmas óriási fákban, gyógyító erővel biró füvekben, szines fákban (egész erdők vannak a sziget északi részében, melyek ébenfát és piros szantálfát tartalmaznak) ; továbbá nagy mennyiségben fordul elő a díszesebb asztalos készítményeknél használtatni szokott fa, (mint a rózsafa, benzoin), az olajfa, jóillatu gyantafa ; terem itt különféle fűszer, jó rizs, mely a lakosok totáplálékát képezi, kitűnő gyapot, ehető kontyvirág (árum) batate (hasonlít a burgonyához) stb. Különösen említésre méltó hasznos volta miatt a sagus rufíía, melynek rostáiból készül nagyobbrészt a lakosok ruházata. A bevitt növények közöl : a granátalma, narancs, czitrom, füge, szőliő (a fensikokon), ép ugy megterem, mint a burgonya és kávé.