Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1876

17 közt. Ugyanez áll a másik pontra nézve is. Az angol-vagy franczia eredetű vadászok és szőrmehajhászok Kanada és a Hudsonföld őserdeiben ép oly éles látás-hallással birnak, mint a Sioux- vagy vörösbőrü indián. 4. Ami végtére a k ó r t a n i jellegeket illeti, kétséget sem szenved, hogy minden emberi faj ugyanazon kóroknak van alávetve. Ha némely körülmény, leginkább az elszigeteltség, egyes törzseket valamely nagyobb betegségtől megóvott, elégséges vala az érintkezés, hogy a kór részesévé váljék. Igaz, hogy némely kórságra nézve viszonylagos mentességet lehet észlelni, igy p. o. a négerfaj általán kevésbé szenved a mocsáros és poshadtvizü területeken, mint a fehér : ellenben ama faj sokkal gyorsabban esik a gümőkór áldozatává mint emez. De hogy ezen tünemények nem a természet lényegéből, hanem az életmód és létállapoti körülményekből magyarázandók meg és idővel változnak, egy igen szembetűnő példa mutatja. Van egy elephantiasi s-nak nevezett borzasztó, ocsmány és a forró égöv alatt honos betegség, mely az egész szervezetre rombolólag hat és gyógyithatlan. Az antiili szigetek egyikén, Barbade-ban sokáig csak a néger fajt sújtotta ezen bélpoklosság, és megkimélte a fehérfajuakat. De már a mult században egy ott született kreolra ragadt és azóta ezeket is pusztítja. Azonban most is csak a néger és kreol esik elephantiasisba, míg ellenben az Európából bevándorlottak menten maradnak. Valószinü tehát, hogy ezen tünemény is csak a teljes acclimatisatio kérdése. „Uraim," igy zárja be Qu. negyedik felolvasását, — „a kérdések, melyekkel ez alkalommal foglalkoztunk, igen bonyolódottak és nagy tudományos előkészültséget igényelnek, és épen e miatt nem csekély feladat ezekről röviden és érthetően értekezni. De nem sajnálom sem időmet, sem fáradságomat, lia csak némileg tisztáztam Önök előtt az emberi testvériség nagy és szent eszméjét." V. às ember értelmi, erkölcsi és milási jellegét. Utolsó előadásában Qu. röviden ugyan, de kellemes praecisióval az emberi fajok lelki tehetségeit ecseteli, eleve megjegyezve, hogy e téren is mint természetbúvár akar szólani, nem pedig mint bölcsész, ki ezen tehetségek létokát és összefüggését fürkészi. Érti 2