Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám

1927-11-13 / 257. szám

2 Békéscsaba. 19Í7 november 13. Községi tisztviselők gyűlése A Községi Tisztviselők Országos Egyesületének békési járási szövetsége Mezőberényben a községháza tanácstermében november hó 10 én, szombaton délután 5 órai kezdettel tartja 1926 és 1927 évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat és az egyesület ügyei iránt érdeklődőket ezúton is meghívják. Az évi közgyűléseket megelőzőleg délután 4 órai kezdettel választmányi ülést tartanék. Tárgysorozat (az 1926 évi közgyűlésre) : 1. Az 1926. évi számadások megvizsgálása. 2. Indítványok. Az 1927 évi közgyűlésre: 1. Az 1927 évi számadások megvizsgálása. 2. Rigó Gyula számvizsgáló bizottsági teg elhalálozásáról jelentés. 3. Elnöki beszámolások az elmúlt 3 évről. 4. Általános tisztújítás. 5. Indítványok. Választmányi ülések tárgysorozatai: 1. Számadások megvizsgálása. 2. Elnöki jelentés eiőkészitésa. 3. Jelölések megejtése. A közgyűlések után este 8 órai kezdettel a Magyar Király-vendéglőben teaestély lesz. Egy teríték ára 2-50 P. Aláírási ivek Vigh elnöknél és Zagyva alelnöknél vannak. A csabai gőzfürdő megnyitása P. hó 14-éo, héifön délelőtt 11 órakor nyitják meg ünnepélyes keretek között az újonnan elkészült csabai gőzfürdőt. A Kondorost evang. egy&áz ünnepe A kondorosi evangalikus egyház szép, bensőséges ünnep keretében csütörtökön, folyó hó 10-én ünnepelte fennállásának 40 esztendejét, ősz lelkipásztorának 40 éves lelkészi működését, Czirbusz Endre igazgató és Velky Béla tanító 30 évi tanítói működését. Az ünnepség tót és magyarnyelvű istentiszteletből állott. Az ünnepi beszédat Keiló Gusz'áv szarvasi lelkész tót, Kovács Andor orosházi espereslelkész magyar nyelven tartotta. — Szép, tartalmas és buzdító beszédükben az elmúlt négy, illetve három évtized munkásságát, eredményét méltatták. Megható volt, amikor Kovács Andor esperes beszéde vége felé ez uj harang megkondult. A nagyszámú áhítatos hívek szemében örömkönny ragyogott. Az istentisztelet végeztével dízsközgyülés volt, amelyen jelen volt dr. Soltz Oszkár felügyelő, Haviár Gyula szarvasi közjegyző, az egyház első, husz éren át működött felügyelője, Kovács Andor esperes, Kelló Gusztáv lelkész és Kovács György másodfelügyelő. A jelenvoltak az egyházközség, egyházmegye és a volt szarvasi anyaegyház, most már mint testvéregyház nevében igaz, őszinte szavakkal emlékeztek meg az ünnepeltekről s jegyzőkönyvben örökítették meg hálás szavakkal az ünnepeltek elis merésre méltó, hosszú, áldásos, önzetlen és buzgó munkálkodását. A.J. Ahol a cserép Látogatás a Hogy az élet arca lassankint kezdi felvenni a békebeli egészséges színét, amelyet egy borzalmas világháborúval együttjáró szörnyű be tígségek szinte a halálbs sáppasz tottak, mi sem bizonyítja jobban, mint azok az uj pirostetejü házikók, amelyek a régi helységek szélein uj városrészekké sürösödnek. Kicsinyes, szerény egyszerűségükben is büszkén kiáltják oda mindsnki. nek: „Emberek, ide nézzetek I A nehéz idők minden szenvedése kevés volt afahaz, hogy az élethez való hitet el tudják nyomni azokban, akik minket boldog családi fészekké felemeltek — talán a betévő falat megvonásával is! Mi vagyunk a fe dél, amelyről gondterhes arcú munkásemberek, mint robotos életük legnagyobb céljáról álmodoznak! Mi vagyunk az otthon, amelynek meleg védelmében a munka fáradt gladiátora szerettei körében megnyugtató pihenést talái 1 Mi vagyunk a verejtékező élet legnagyobbszsrü örömei I" Az építkezésnek a háború utáni nagyarányú nekilendülésével uj jelentőségre tettek szert a téglagyárak, amelyek a legfontosabb építési anyagokkal, a téglával és cseréppel táplálják az építkezést. Sajnos, hogy vidékünkön részint maradiságból, részint az építkezés olcsóbbá tétele végett, kevés téglát használnak el, bár általánosan tudott dolog az, hogy a vályog- és vertfalu házak állandó nedvességüknél fogva a tüdőbajnak egyik szomorúan fontos melegágyai. M

;nthogy tehát ezea a vidéken az emiitett építési anyagok ból elsősorban a cserép a kelendő cikk, téglagyáraink is inkább esnek a gyártására vannak berendezkedve. Hogy az építkezés városunkban is erőteljesen megindult, abban nem kis része van annak, hogy még a háború előtti időkben alakult hatal mas téglagyáraink vannak. Hogy ennek jelantőségét e'iső pillanatra beláthassunk, elég, ha arra mutatunk rá, hógy sok nagy vidéki város még csak most gondolkozik azon, hogy ilyen gyárakat — még közköltségen is — létesítsen, amikor sajnosan ér zik azt, hogy építkezésüket a száili tási költségek megtakarításával je lentákenyea olcsóbbá tehetnék. Ilyen féle helyzetben vea a 30,000 lakosú Békés isi A tégla és cserépgyártás meg ujult fontosságának tudata indította a „Körösvidék"et arra, hogy isan katársa által a halyszinen sze zett tapasztalatok alapján igyekezzék a közönséggel tájékoztatni arról, hogy hogyan késiül a cserép és tégla. Munkatársunk az Orosházi uton lévő Bohn féle téglagyárat kereste fel és észleleteiről az alábbiakban számol ba: Az óriási gyártelepen a munkámé netnek magfelelően, legelőször as agyagbányát tekintettük meg, Saguly János üzemvezető szakszerű kalau zolása mellett. Az agyagbánya a hatalmas teiep építményei mögött van, ahol a legmodernebb elvek szériát, géperővel, egy 21 kanalas paternoszter-rendsserü kotróvei omalik ki az agyagot. A földnek felső kb. 2 és tégla készül Bohn-gyárban méteres rétegéből, amelyetkubikmunkával hordanak el, téglát készítenek. Ezután egy jó méteres mészköves kagylótörmelákes, hasznavehetetlen ré teg következik, amelynek eltávolítása után lép működésbe a kotró, hogy a 4—5 méteres agyagréteget kiemelje. A kanalak, amelyek rétegről-rétegre kapatják az egyagot, rövid pillana tok alatt megtöltik a csilléket. A csilléket kettősvágányu iparvágányon — az egyiken a megrakottak, a másikon az üresek — drótkötélre fogva vontatják el. Egy egy csille agyagtartalmából 350 cserép lesz. Naponta — most a kezdődő holtszezon da cára Í3 — 450—500 csille agyagot használnak fel. Az egyszeresen 750 méter hosszú vágányokon továbbított agyag az u. n. parmalomba kerül, amelyből a telepsa kettő van és amely nevét onnan vette, hogy benne a valami lysn ok miatt égetésre nem kerülhető cierepeket — Koller-járatokban — porrá őrlik. E lisztszerűen finom port, minthogy az agyag kellő nedvességgel kerül fal a bányákból, az agyeggal keverik és mint szívós tésitát magmunkálják. A porra! kevert agyagot ugyanis garatokba öntve gépi erővel működő keverő és gyúró mechanizmusokba vezatik. Innen a begyűrt agyag, amelynek szívóssága a jó alföldi ecélos buza lisztjéből készült tésztáéval vetekszik, a hus daráló gépek spirálisan rovátkolt hengeréhez hasonló továbbitóhengerek közé kerül, amelyek 2 és félmiliméteres köralaku nyílásokon saj tolják azt át. A megmunkálás ezen fázisában azt a benyomást teszi az agyag a szemlélőre, mint a gesztenye püre. Ezzel a gyártás azt éri el, hogy az agyagból a formázást akadályozó szennyeződések vissza maradnak. Agesztenyepüreszerü agyag aztán egy téglalapalaku üregen lesz átsajtolva, amelyet aztán sörény munkáslányok, mint olasz asszonyok a frissen főzött polentát, drótokkal olyan darabokra szeidelik, amelyek 3—3 darab cserép 3£jtoIásához elégségesek. A darabolt agyagot, amely finoman megdolgozva boldogemlékü gyermekkorunk sás puskáit juttatja eszünkbe, végtelen szaIagon(,,magyarul" : gurtnin) továbbítják a cserépsajtókhoz. A két pormalomnak magfalelőleg két présház van, ugyanezek földszintjén. Mindegyik présházben 10—10 cssrépsajtoló van, amely az u. n. >revol»er€ rendszer szerint működik, A sajtolás gipszmintákra történik, amelyeket — minthogy élettartamuk alig 2—3 óra, gíps*öntők készítenek el a siükséglethaz mérten. A rerolver-sajló 2 perc alatt 27-et fordul, tehát 2 percenként 27 cserepet sejtol ki. A sajtoló edagoiását, a sajtolt csarapet szorgos leánykezek végzik, mindegy k jóformán csak egy-egy mozdulatot tesz, hogy a folytonos üzemü gép működésében torlódás n9 álljon be. Az így kisajtolt cserepeket a mun kásleányok az u. n. száritókeretre helyezik, amelyeket aztán gépi erővel továbbítanak a körkemeccék padlásain levő száritókba. A pormalomban, présházban hatalmas erőszükségletü szerszámgépek vannak, amelyek — ahol csak lehet — mindenütt igyekeznek az emberi munkát nélkülözhatővé tenni. E szerszámgépeket egy kétkazános, túlhevítős, 500 lóerős gép hajtja meg. A gépházat — egy kis gyárnak beillő — gépműhely egészíti ki, amely Jutlg főgépésznek szakavatott vezetése alatt, a legutolsó szegecstől a legnagyobb darabok megöntéséig mindent maga produkál, nemcsak házi szükségletre, hanem még külső rendelésre is. (Itt említhetjük meg, hogy a hajdúszoboszlói téglagyár gépi berendeléseit is itt gyártják) A kisajtolt cserép — mint mondottuk — a szárítóba kerül, amely részint az alattuk lévő égető kamarák kisugárzó melegével, részint direkte erre a célra épített kemencékben felmelegített levegő mesterséges cirkulációjával dolgozik. így kerülnek a szárított cserepek aztáa a két hatalmas körkemence égető-kamráiba, ahol fokozatosan közeledő, felülről táplált tűzben égetik ki. rA két körkemence 26—26 égető-kamrát számlál. Nagyjából azonos eljárással készül a tégla is, amalynak gyártását ez idénre — a holtszezonra való tekintettel — már ba i3 szüntették. * A Bohn gyár hatalmas üzemének fenti ismertetésa azzal a célzattal történt, hogy a békéscsabai polgár büszkeségét megnyugtassuk afelől, hogy Békéscsaba, mint elsőrendbea mezőgazda város, nagy ipartelepek terén sem marad hátra és gazdagon reodalkezik mindama ipari lehetőségekkel is, amelyek a város agrárjellegének kidomborodása mellett, bátorítóan szo'gálják Békéscsaba nagyarányú fejlődését. Ezt teszi a Bohn Jóssef gyáros ós a Császár János igazgató agilis vezetése alatt álló vállalat is I (Bl.) Kis Krónika Csaba fürdőjét megnyitja. Örömünknek ez a nyitja. Nincsen köztünk olyan dőre, Ki nem vágyott a fürdőre. Évtizedek mit ránk kentek, Lemoshatják most már kendlek. Tehetnek bút, gondot félre, Mert van fürdő nyárra-télre. Fürdőnek van kupolája, Nosza, gyüljünk mind alája! Van büfjéje, van kabinja, Adnak a vendégnek innya. Adnak bort, sert, melegvizet, Lepedőt is, hogyha fizet. Forró tussl is, avagy hűvöst, Pedi, bubi-, manikűröst. Párja nincs nagy komfortjának : A pénztárban borotválnak. Van itt gyógyvíz minden bajra, Vastag hájra, hulló hajra. Finom arcra rózsaszappan, Köszvényölő főtt iszapban Képzett masszőr fájós hátra, Ha nagy adó súlya bántja. E gyógymódot ha megunnád S abbahagyod ezt a kúrát, Folytathatod polgártársam Az úszást az — adósságban. Sebenlcus Schmidthauerim.íhhmi Keserűul

z HSSr meotisztiija a szervezetal a belekben Képződd eoészsénielen anyaooktöl, élénkíti a miriQyek mflKOdésfit, felfrissíti a vérkerineést, meoelözl az érelmeszesedés és az öreosési elváltozások kifejlődését. Kaphsti kis és nagy üvegben. Szétküldés! hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve.