Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám
1927-09-30 / 221. szám
Békéscsa ba, 1927 sze ptember 30 wmmwwnmm^mt^mammmmMmm ára ÍO fillér Péntek VIII. évfolyam 221 szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: fékéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. JUggeílen keresztény politikai napilap A „Fal u" Szövetség hivatalos lap fa Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 10 fillér BeieMÉIyzopénzMri kirendeltséget Békéscsabának Az uj munkásbiztositó törvény, a kerületi munkásbiztositó pénztár szék. helyén kivül álló, olyan nagyobb ipari és kereskedelmi gócpontokon, ahol a pénztári tagok száma a kirendeltség felállítását indokolttá teszi, megengedi a munkáíbiztositó pénztárak kirendeltségének felállítását. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár kötelékébe körülbelül 18.COO pénztári tag tartozik. Ebből Békéscsabára magára körülbelül 6000 — de inkább több — tag esik, ami Békéscsaba rohamos fejlődése mellett folyton szaporodást mutat. Már maga az a tény, hogy az egész kerület tagjainak egyharmada Békéscsabán van, mig a központban körülbelül csak 2500 tag van, a többi igen fontos tényezőktől elte kintve is, indokolttá teszi a pénztári kirendeltség megszervezését. Hogy a mai központi rendszer bizonyos tekiníetben mennyire hátrányos nemcsak az ilyen nagyszámú s a központtal könnyen nem érintkezhető pénztári tagokra, namcsnk a munkaadókra, de magára az intéz ményre is, azt több, igen helytálló érvvel lehet bizooyi'ani, melyek kő zül szavunk alátámasztásául csak egy párat említünk meg. A most fennálló rendszer mellett ugyanis, amidőn minden, az egész kerületet érintő igazgatási teendő a kerület székhelyén intéződik el, sőt az orvosi teendők fontosabb része ia leginkább ott fejeződik be, a segélyre szoruló s a székhelytől távol lakó tagok érdekei többször mostohán és sokszor annyira késedelmesen lesznek elintézve, hogy például a ma munkaképtelennek bejelentett, segélyt igénylő s munkaképtelensége miatt minden kereset és segélyforrás nélkül álló pénztári tag az egyedüli megélhetési forrásul szolgáló táppénzét csak hetek múlva kaphatja meg. Ez a késedelem, amelynek hátrányát legtöbb beteg keservesen érzi. nem annyira a pénztár hibájából ered, mint inkább a körponti igazgatásnak a hibája. Ugyanis ma a békéscsabai kilenc pénztári orvos, részben az igazgatás megkönnyítése, részben költségkímélés szempontjából a külöcfále bejelentéseket össze gyűjtve, hetenként egyszer terjesztik be a pénztárhoz s ilyenformán igen gyakran megesik, hogy a már több mint egy hete nem dolgozható pénztári tag táppénzét a bejelentéstől számított 2—3—4 hét múlva kep hatja csak meg. Mivel pedig csak Békéscsabáról hetenkint körülbelül 200 ilynemű be jelentés {érkezik be a központhoz, amelyeknek a feldolgozása olyan hosszú időt vesz igénybe, hogy természetszerűleg is lehetetlen hamarabb elvégezni, holott a kerület székhelyén lakó pénztári orvosok az ilyen bejelentéseket naponta megtehetik s sürgős esetben talál meg is teszik, mikor is a pénztári tagok minden késedelem nélkül, he tenkint pontosan megkapják a nekik törvényszerűen kijáró táppénzeket. Igy van ez a többi segélyekkel is. mind a terhességi, gyermekágyi, szoptatási, fogászati, szanatóriumi és fürdősegélyekkel is. Ez a szabályszerűtlen eljárás már magában is elegendő ok arra, hogy itt, a folyton fejlődő s mindig több és több pénztári tagot számláló városban egy kitér,daltság állíttassák fel, ahol a pénztári tagokat érintő ősz szes ügyeket rövid uton el lehetne intézni, De nemcsak a péoztári tagok, hanem a munkaadók is szenvednek a mai rendszer mellett, hiszen ők is csak hosszas levelezés esetleg a központba va^ó beutazás utján tudják sokszor fontos és sürgős ügyeiket a pénztárnál elintézni, nem is említve azt a sok költséget, amelyek a felmerőlő levelezgetlek, a járulékok kivetésének megküldésével és a járulékok beküldésével felmerülnek s ki nem kerülhetők. Da magára a pénztárra is sok előny hárulna a békéscsabai kirendeltség felállításával, mert ha el is tekintünk a felsorolt érdekektől — amelyek különben magának a pénztárnak is elsőrendű érdekei — több fontos ok szól a kirendeltség felálli tása mellett a pénztár részéről is. Ugyanis ha meg volna Békéscsabán a kirendeltség, nem kellene a pénztár tisztviselőinek a balesetek s egyéb vizsgálatok miatt folyton Hogyan fosztották meg állampolgárságuktól az oláh hatóságok az erdélyi magyarok ezreit (Bp. Ért.) A kolozsvári „Ellenzék" hosszabb ciíket közöl a magyar lakosságnak az állampolgárság megszerzése körül hangoztatott panaszairól A kolozsvári állampolgári listák ezelőtt történt összegezésénél úgyszólván valamennyi kolozsvári magyar lakós állampolgársági kérvényét visszautasították. A lakosság a ö. iiíés ellen kb. 20,000 fellebba zést adott be, ezeket azonban a bukaresti legfelsőbb törvényszék anélkül, hogy érdemlegesebben tárgyalta volna, egytől egyig visszautasította, mégpedig mindenesetbenformai okora való hivatkozással. Ajánlotfak-e fel területi engedményeket 1920-ban Magyarországnak a franciák? (Bp. Ért.) A > Magyarság* cimü budapesti lap feltűnést keltő leleple zést közölt egy jegyzékről, amelyet állítólag a francia kormány küldött Magyarországnak 1920-ban bizonyos területi engedmények ügyében. A párisi reggeli lapok közül egyelőre csak a >Matin< vesz tudomást Paleologue 1920. évi jegyzékéről. A lap rívid kizooatban közli a ^Magyarság* erre vonatkozó cikkének tartalmát, valamint Apponyi Aibert gróf kommentárjait. A lap egyelőre még nem foglal állást ez Ügyben. Budapest, fzept. 29. (MTI) Az egyik budapesti reggeli lap az 1920ban folytatott magyar-francia tárgyalásokkal kapcsolatban >politikusok köréből kapott információként* ezt irta, hogy Fouchet akkori francia főmegbizott (és nem meghatalmazott miniszter, mint a lap irje) 1920 junius. 20-án a magyar külügyminisztériumban átnyújtotta volna a magyarfrancia barátsági szerződés okmányait. Illetékes helyen kijelentették, hogy ennek az állitásnak nincs semmi alapja. (Bp. Ért.) Praznovszky Iván volt párisi követ, Haller István volt kultuszminiszter és Huszár Károly volt miniszterelnök nyilatkozott a P»Ie ologue féle ajánlatról. Praznovszky Iván nyilatkozatában a következőket mondja: Mi semmiféle konkrét formában pozitív ajánlatot az elénk szabott békeszerződés feltételeinek enyhítésére sohasem kaptunk. Legelébb is az én tudomásommal nem. Kísérletek történtek a trianoni szer. ződés enyhítésére, de ezek magánakciók voltak. Voltak ajánlatok, de ezek konkrét magot nem tartalmaztak, amiből valamit kinevelhettünk volna. A most váltott jegyzőkönyvről az a véleményem, hogy ebben arról van szó, hogy hivatalos magyar részről miféle óhajokat támasztanak. Ebben nem Iátok semmiféle pozitív ígéretet minthogy nem is lehetett akkor pozitív ígéretet tenni. Semsay Andor gróf előkelő magánösszeköfctetésekkel rendelkezett Párisban, ő kötelességének tartotta, hogy próbálkozzék az enyhítéssel. Paleologue akkoriban hozta szóba előtte az ajánlatot. Huszár Károly ugy nyilatkozott, hogy sem hivatalosan, sem magánúton nem kapott olyan értesítést, amely alkalmas lett volna arra, hogy a magyar kormány területi engedmények ellenében bizonyos külpolitikai irányban lekösse magát. Haller István szintén nem tud visszaemlékezni ilyen jegyzékre. Békéscsabára kiszállani, a helyi ellenőrzés is könnyebb volna, sőt a Békéscsabához közel fekvő kis községeknek, a békéscsabai kirendeltséghez, mint amely hely központi fekvésénél fogva legkönnyebben megközelíthető — csatolásával a pénztárnak eddigi óriási igazgatási költségei annyira lennének csökkenthetők, hogy a kirendeltség fenntartása — nagy horderejű előnyei mellett — alig okozna többletkiadást a pécz. tár terhére. A felsorolt főbb érvek mellett még számtalan, — ugyan csekélynek látszó de ugy a munkaadók, mint a pénztári tagok érdekeit szorosan érintő kérdéssel is összefügg a kirendeltség felállítása s már maga ez, hogy olyan nagyszámú tagnak a kirendeltség felállításával a pénztárt könnyebben hozzáférhetőbbé teszik, az közkedveltebbé válik, népszerűbbé lesz, ami sajno?, a mai viszonyok mellett, bátmennyire is igyekszik hi. vatását teljesíteni, éppen nem mondható. A kirendeltséggel kapcsolatosan meglehetne, sőt meg is kellene oldani egy orvosi rendelő felállítását is, hol a napnak bizonyos óráiban, mondjuk pl. a reggeli, déli vagy az esti munkeszüneí óráiban a pénztári orvosok kellő felszerelésű rendelőben, rendelő órákat tartanának, hogy ne kelljea az esetleg munkaképes betegnek legtöbbször órákat, sokszor azonban fél napokat is, a magánbetegekkel keverten sorra várva, az orvosi rendelőkben eltölteni. Ami pedig a kirendeltség felállításához szükséges helyiséget illeti, éppen volna Békáscsabán, még pedig a legalkalmasabb helyen, amely fekvésnél fogva ugy a városi, mint a környéki tagok által a legkönnyebben lenne megközelíthető. Ugyanis a békéscsabai ipartestület székházat szerezvén, általa a központban a várostól bérelt helyiségei 1928. évi Szent György napkor megüresednek s az utcai bejárattal biró s több tágas helyiségben könnyen megoldható lenne nem csak a kirendeltség, hanem az orvosi rendelő felállításának kérdése is. Éppen ezért ajánljuk az érdekeltek figyelmébe, indítsanak sürgősen mozgalmat az ügy érdekében, mikor is lehetetlen, hogy maga a népjóléti minisztérium — maga is belátva a békéscsabai munkaadók és pénztári tagok kérelmének jogos voltát, — azt minél rövidebb idő alatt ne teljesítse. K—s. * Egyetértünk teljesen a cikkel, sőt azt is indokoltnak tartanók, ha az egész gyulai fiókot Békáscsabára helyeznék át, ami cikkírónk igen helytálló érvelése mellett még Békéscsaba központi fekvésénél ás legkönnyebb megközelíthetőségénél fogva is indokolt volna (Szerk.)
