Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám

1927-06-23 / 140. szám

2 KörOmvMéM Békéscsaba. 1927 junius 23 nem fukarkodott a főméltőságu ur és a főméltőságu asszony. Elindulásuk előtt a kormányzó közvetlen közélébe sereglettek a ven­dégek s a környékbeli notabilitások, akikkel részletesen, nagy szakérte­lemmel és a mezőgazdaság minden aprólékos csinyjabinyjában való ala­pos jártasságot árulva el, tárgyalta meg a terméskilátásokat és az aktu­ális gazdasági kérdéseket. Ugy be­szélt, mint magyar gazda a gazda­társakkal. — Nálunk is megfogta a fagy a tengerit — mondta Beliczey Gézá oak — több helyen ki is szántották, de ez feleslegesnek bizonyult. — Az én búzám — folytatta a földjét szerető, aranykalászos ter­mést váró magyar ember remény­kedő örömével — nagyon szép. Jég nem volt mifelénk hál' Istennek. Ál­talábaa, mintha az Úristen mostaná­ban jobban megszerette volna a Tiszántúlt, bár klimatikus viszonya ink határozottan megváltoztak. Meg­győződésem szerint két-három év múlva biztos meteorologiai szolgála­tunk lesz. ami a mezőgazdasági ter­melés eredményességére döntő fon­tosságú. Beszélt a kormányzó az aratókról, a munkások kenyeréről, a konszoli­dációról, a nyugodt megélhetésről s hogy valóban a legapróbb magyar munkáscsalád sorsát is szivén viseli, azt bebizonyította azzal, hogy vésztői tartózkodásának legnagyobb részét kis házikókban tett látogatá­sokkal töltötte el. Nem csak kívülről akarta látni a nevére keresztelt uj falut, hanem arról is a saját szemei­vel akart meggyőződni, hogy milyen élet folyik a piroscserepes, egyszoba­konyhás kis fészkekben. A főméltőságu asszonnyal együtt ment be vitéz Iványi Mihály, vitéz Horváth István, vitéz Forrás And rás, Csurai Miklós, özv. Varga Mártonné, Arató György és Tóth Elek Horthy-falvai lakosok házába. * Minden kis hajlékban a hála, az igazi öröm és a becsületes magyar sziveket eltöltő boldogság sugárzott felé s nemeslelkü hitvesére a sze mekből és az egyszerű, keresetlen szavakból, amelyekkel nyájas kér­déseikre válaszoltak. — Hány éves a fia? — kérdezte Iványi nemzetesuramtól — Nevelje fel jő magyarnak 1 Horváth Istvánnál is — akinek házán „Feltámadunk, ha megfeszí­tenek is" felírás díszeleg — szere­tettel csipkedte meg a begyült gyer. mekek arcát s megkérdezte, hogy „hány éves a kis vitéz." Gondosan jegyezte meg több he­lyen is, hogy sokat szellőztessenek, mert „amelyik szobába nem megy be a levegő és a napfény, oda az orvos megy be". Vitéz Porrás Andrásnál még az istállóba is bementek és elismerés­sel nézték meg a szorgalmasan ku porgató nemzetes házigazda két lo­vát. * Egyik kis tükörtiszta, rendes há­zikóban megható jelenetnek voltunk tanúi. Már mindent láttak a vendégek és kifelé indult a házból a főméltőságu ur, amikor a konyhaajtó tájékán elébetoppant özvegy Varga Mártonné, a ház 74 éves gazdája és bátorta­lanul tette fel a nehéz kérdést: — Talán a kormányzó úrhoz van szerencsém ? Amikor a nagy ur megerősítette ebbeli vélekedésében, a hála könnyei buggyantak ki öreg szemeiből és szive mélyéről fakadtak fel a leg­egyszerűbb és mégis legékesebb kö­szönő szavak : — Az Isten áldása kisérje minden léptit. Az Isten sokáig ^tartsa meg nekünk. Legyen áldott még a neve is azért, amit érettünk tett. A kormányzó meghatottan fogta meg a könnyező jó Öregasszony ke zét s az érdemet magától elhárítva válaszolt: — Minden tisztességes magyar ember kötelessége megtenni, a mit tud. * A vésztői örömnap második ese­ménye a kormányzó eltávozása után az a díszközgyűlés volt, amelynek keretében dr. Kovacsics Dezső fő ispánunk beszámolt kormány­biztosi munkájáról. — Munkámban — mondta — nem az irott tisztviselői felelősség, hanem lelkiismeretben felelősségér ­zetem vezérelt. Nehéz feladatok előtt álltam s ha azok elvégzésében szem­behelyezkedtem a népszerűséggel is, most jólesik az örömet és a meg elégedést látnom az arcokon, ami bizonyítja, hogy mindent csak értük tettem, hogy bebizonyítsam : nem­csak a zöldasztalnál, hanem a gá­ton is legény tudok lenni. És Kovacsics főispán többet nem is beszélt a maga munkájáról. Kár is lett volna. Hiszen beszélnek, na­gyon hosszú ideig beszélnek még arról helyette a félezer újjáépített Horthy-falvai és Kovacsics-falvai ház lakói, a boldog arcok, a nap­fényben ragyogó fehér falak, az új piros cierépíetők, az oszlopos kis tornácok, a muskátlis ablakok és beszélt róla maga a kormányzó is : — Jólesett látni, hogy az embe­rek örülnek, megelégedettek, az üj házak szépek, magyarosak és meg­felelnek a higiénia követelményei nek. Azt hiszem, ide jönnek majd rövidesen az egész Alföldről megta­nulni, hogyan kell egészséges, szép kislakásokat építeni. Ez volt a legértékesebb dicsérete Kovacsics főispán eléggé meg nem hálálható munkájának. * A díszközgyűlésen Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter, a kor­mány képviselője mondta a legszebb beszédet a magyar összetartás meg­dönthetetlen erejéről. Mellette Len­gyel Zsolt népjóléti államtitkár és Holiwarth Ferenc föidmivelésügyi államtitkár képviselték taég azokat a minisztériumokat, amelyek az egész magyar társadalommal együtt karolták fel a keményen sújtott Vésztő ügyét. Kovacsics főispán a kormányzó­nak és hitvesének jő szivéről és a kormány odaadó sietségéről emléke­zett meg a hála hangján, majd Be­cker Ádám tanácsosnak, Horémusz Istvánnak és munkatársainak, a hon­védség különítményeinek, a csendőr­ségnek, a vármegyei tisztikarnak, dr. Daimel Sándor alispánnak, Kiss László szeghalmi és Moldoványi János békési főszolgabírónak, a köz ség kiváló vezetőinek és végül még mindazoknak mondott köszönetet, akik az újjáépítésben akár munká­jukkal, akár nemes áldozatkészségük­kel résztvettek. * Nem hagyhatjuk sző nélkül azt az Igazi magyar szívességet, amellyel Vésztő község igazi örömnapjává tette minden vendégének is a kor­mányzói látogatás napját. Elismerés illeti ezért Vésztő minden egyes polgárát, bölcs főjegyzőjét, egész társadalmának hivatott vezetőit, ne­meslelkü asszonyait s még a Him­nuszt éneklő iskolásgyermekeit és leventéit is tanítóikkal együtt. Az ünnep legszebb disze : őszinte­sége volt. Mlgend Dezső. Székesfehérvár Ítészül az uj püspök fogadására Székesfehérvár, junius 22. (MTI) Székesfehérvárott nagy készülődések folynak az uj püspök fogadására.— Egyesületközi bizottságot alakítanak a város legelőkelőbb katolikus pol­gárainak bevonásával, mely bizott­ság részletes tervet dolgoz ki az uj püspök fogadására. •aaaanui •••• MHMH —••••• •••••••• r ••••••• unanra A fürdésről Semmisem alkalmas annyira, hogy testünket felüdítse és ilyenformán egészségünket biztosítsa, mint a he­lyesen alkalmazott fürdő. Viszont talán semmivel necn lehet annyira ártani magunknak, mint a rossz idő­ben és nem megfelelő helyen vett fürdővel. Különösen a nyári időkben, midőn a szabadban való fürdés lép előtérbe, igen sok bajt és beteg­séget szerezhet magának az, aki a fürdés elemi egészségügyi szabályait be nem tartja. A mesterséges fürdők huzamos és állandó használatánál, különösen, ha gyógyító célból történik az, sohase feledkezzünk meg arról, hogy elő­zőleg az orvos tanácsát ki kell kér­nünk. Nagyon jól kell ugyanis tud­nunk, hogy a még látszólag egé­szen ártatlan kád- és gőzfürdők használata körül is vannak olyan szabályok, amelyeknek áthágása sú­lyos bántalmakra vezethet. Termé­szetesnek fogjuk pl. tartani, hogy a szívbeteg, vagy cukorbeteg embernek az orvos olyan fürdési korlátozáso­kat állit fel, amilyenek az egészséges emberre nem vonatkoznak. Nem tud­hatjuk azonban, vájjon nincs-e a szervezetünkben olyan elváltozás, mely esetleg bizonyos fajta fürdők­nek a használatát nem engedi meg. Ezért igen helyesen cselekszünk, ha a fürdő huzamos és rendszeres hasz­nálata előtt kikérjük a hozzáértő orvos tanácsát. Ha a fürdés csak tisztasági célokat szolgál, természetesen az orvosi ja­vallatok háttérbe szorulnak, de vi­szont szem előtt tartandők azok a szabályok, melyeknek segítségével tényleg ugy használhatjuk ki a fürdőt, hogy az ne csak tisztítson, hanem üdítsen is. Telt gyomorral sohase fürödjünk. Legjobb étkezés után 2—3 órával a vizbe szállni, vagy pedig éhgyomor­ral fürdeni. Ez ugyan nem tesz jót mindenkinek, mert esetleg fejfájást okoz. Zárt helyen nem annyira lé­nyeges, mint a szabadban, hogy a levegő hőmérséklete elég magas le­gyen, mert hideg időben, vagy túl­ságosan korán reggel még esetleg a levegő áramlása következtében is hamar dideregni kezdünk, ez pedig a legnagyobb hiba. A szabad vízben sohasem szabad annyi ideig egy­huzamban bennmaradnunk, amig di­dergés fog el. Ez ugyanis azt mutatja, hogy a szervezet túlságos sok hőt vesztett el a hideg vízben és a vére túlzott mértékben lehűlt. Sok bajnak lehet az okozója, tehát kerüljük el minden eszközzel. Ha a vízben moz­dulatlanul állunk, sokkal hamarabb fogunk dideregni, mintha uszunk, vagy esetleg csak lubickolunk. Ezért nem helyes még a part egészen fel­melegedett vizében sem mozdulat­lanul feküdni, hanem ide-oda jár­kálva, karjainkkal csapkodva kell, hogy élénkítsük a vérkeringésünket a viz hidege miatt összehúzódott bőrerekben. A szabadfürdőnek óriási előnye, hogy egyidejűleg a levegő is egész testünket éri és a napsugár egész­séges hatását is kellően kihasznál­hatjuk. Itt jutunk el azonban a másik nagy hibához, amibe a mindenáron fürdőzők csakhamar beleesnek és pedig a napfürdővel való visszaélés­hez. Az erőltetett napozás rengeteg veszedelemnek lehet az okozója ugy, hogy minden meggondolás nélkül feküdni órákhosszat a napon : a leg­nagyobb könnyelműség. A napszu­rásnak nagy veszedelmét minden ember kell hogy ismerje, de ezen­kívül számos egyéb módja is van annak, hogy a látszólag egészséges napfürdő nagy ártalmunkra váljék. Gyengébb tüdejü emberek könnyen súlyos vérzéseket kaphatnak, a vér­mesebbek a hőguta veszedelmének teszik ki magukat, gyengébb ideg. zetü emberek pedig súlyos ideg­rendszerbeli zavarokat kaphatnak a fokozott napsugárélvezettől. Ilyen­formán ebben is megfelelő mértéket kell tartanunk és akkor elérjük azt, hogy a fürdés tényleg azt szolgálja, amire hivatott: testünk megerősí­tését, egészségünk javítását. 3 MTI ttéícémcaaltaí ilóttgánaM /elen/ése alapjtfa Zürichben a magyar pengőt 90*60-aI Jegyezték Valutáit I Angol Iont 100 Izokol 100 Jinár í00 Dollár 100 Fr. frank 27-98 1703 10-10 573-15 22-75 100 Lei 3-52-5 100 Líra 32-70 100 Márka 136 25 100 Schilling 80 90 100 Sv. frank 110 60 Gabonaárait 11 kg. tiszavidéki 30-40—30 80 H kg. tiszavidéki 31-00—31 40 77 kg. tiszavidéki 3150—3180 11 kg. tiszavidéki 31-90—32-10 28-00—28-25 Árpa 25 00—25-50 Sörárpa 25-50—2560 £ab 25-50—26'CO Söles 20-80—21-30 Tengeri 22 10—22 20 Sorpa 20-20—20-40 Ferencvárosi meríémvámár Arak: könnyű 1-36—1-50, közíp , nehéz 1-50—1-56. Fixessen elő a Körösvidékre S A „Körösvidék" a Körösök vidékének legerősebb, legolcsóbb újságja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom