Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám
1927-04-07 / 79. szám
Bákfeceaba, 1927 á pr ilis 7 Bihar Irta POLGÁRI LÁSZLÓ Csökmő község jegyzője A körösridéken nagyrészt Békésmegyével határos Bihar. E csonkavármegye e csonka hazában minden erejét megfeszítve igyekszik a sebet kiforrni, amit rajta a müveit világ szégyene, Trianon ejtett. Mint az életerős fa, ha lenyakazzák, nem akar pusztulni, de még dúsabban hajt ki, erősebb, ifjabb lesz: ugy van e megye is. Mi, akik benne élünk, látjuk és érezzük a lázas munkát és küzdelmet, amit a létért s a jobb létért vív e megye, példát adva e csonka hazának az építésre. Elvágták a székhelyétől, Nagyváradtól, azt hitték, hogy megsemmisül, elenyészik e Biharországaak is ne vezett nagy megye. Nem ugy történt, bár állott a „lenni vagy nem lenni" nagy kérdése között, de ma már lüktet benne az élet. A megye székhelye is kialakult. Nagyközségnek nevezett 10,000 lakosú község is alig akadt a megyében a Trianoni határban s ma már Berettyóújfalu ban az ideiglenes megyeszékhely egészen kialakult. Már 1925 ben az uj megyeszékháza Is felépült. Berettyóújfalu megyeszékhely megyeházat, po !gári iskolát, iaktaayát, tisztviselőtelepet épített, villanyvilágítást létesített, a megyei közkórház építését, csendőriskola építését, tan felügyelőségnek helyiség építését e hóaapban szintén megkezdi. — A trianoni határ után nem volt közép iskolája a megyének. Ma Berettyóújfaluban és Derecskén sikerrel működő polgáriiskola van, Biharnagybajomban szintén folyamatban van a polgáriiskola létesítése. A Leventeintézmény virágzik miaden községbén. A MANSz is több községben működik sikerrel. A megye úthálózatát is épittetl, csináltatja. Most van folyamatban a S kót—csökmő—okányl, a bíharkeresztes — berekböszörmény — körösszegapáti, a berettyóujfalu—szentpáterszeg—gáborjáni és a zsadány—gyarmatpusztai állomás utjának építése. A figyelem minden térre kiterjed. A megye szobrot állit nagy szülöttének, gróf Tisza Istvánnak. A csonka megyében Bakonszeg határában van elfelejtett sírja Bessenyei Qjörgynek, a hira3 testőr írónak. Most a járás főszolgabírója, dr. Erőss István mozgalmat indított a sir rendbehozatalára és gondozására, karbantartására. Folyamatban van törvényszéki kirendeltség létesítése is a megyében. A Berettyóújfalui járás majd mindenik községe az utóbbi időben betonjárdát építtetett vagy folyamatban van a járda épité3e. Nemcsak a megye központjában, de minden községében is folyik a lázas munka. Az elmúlt év őszén • megye legkisebb községe, Ujiráz leventéi révén országos hirre tett szert: amikor Budapesten az Országos Levente versenyen a két budipesti csapat után harmadiknak e vidéki csapat jutott be. Csökmő község 26 tagu Leventecsapata a napokban felment Budapestre a gazdasági kiállítást megnézni. Mindenütt folyik az épitőmuska. A közigazgatás zavartalannátétele, a népnevelés javítása, utak karbantartása, hagyományok őrizete, a lakosság szellemi és anyagi életszínvonalának emelése. A példa követendő: A minden térre átható belső erős munka alapja a magyar nemzet szellemi és anyagi emelésének és ez vezethet egyedül, ds biztosan a régi nagy Magyarországhoz 1 mm 1HHIÚIM t'tt'MI 11 t»HÍ Hitfl' .1 Csütörtökön és pénteken Fél 7 és fél 9 órakor Az örvény 8 felvonásban. Charles Méré, a Concourt díj egyik legutóbbi nyertese irta ezt a regényt, amely a világ könyvpiacán példátlan szenzációt keltett. Sok kiadást ért el ez a regény s természetes, hogy a francia kinomatográfia, amely a romantikus szép részekben, melegségekben gazdag fílmtémákat keresi, Charles Méré regényét is feldolgozta. Mély pszichológiai momentu mokban gazdag ez a dráma, csupa érzés, csupa lélek és a ma emberének mindnyájunkhoz közel álló szenvedései és szomorúságai tükröződnek benne vissza. Jaques Cetelain a francia szinészek egyik büszkesége és Emmy Lyu játszák a főszerepeket a francia színművészet tradícióihoz méltó tökéletességgel. Idő : Az orosz forradalom első Ssombaton és nasárnap Douglas Fairbanks főszereplésével Hlsztor Szeleburdi 7 felv. I Szerdán és csütörtökön LILIáN 6ISH Bohémek napjai. Színhely: Nizza. Szentpétervár Burleszk. Magyar híradó. él Nem látta senki, de ő érezte. S mikor leküzdötte pillanatnyi meglepetését a pirosképü Tandari Jóska, nevetve fordult vissza a hercegnő felé és érces bariton hangon mondta ugy, hogy a többiek ne csak hallják, de meg is értsék: — Ha megnyúztam, kegyelmes hercegnő eljöhet a bőréért. A húsából meg sütök majd pecsenyét a mai nap emlékére. Aki eszik belőle, nem bánja meg. Az se, aki megtartja a szavát, — Jóska, — mondta a vezér — hozd ide a lovamat, meg másik kettőt, amelyik nem csiklandós, a kegyelmes úrnők alá. Aztán gyerünk. Hosszú volna az ut gyalog. Azt meg tudom, hogy a kegyelmes úrnők éppen ugy megülik a jó lovat, akár magunk. Egy negyedóra múlva ott poroszkált már a két lovas az éjszakától, meg a fák lombjaitól beárnyalt keskeny ösvényen, mely egy merész hajlással lekanyarodott délnyugat felé a Balaton irányába. Körülöttük csönd, hangtalanság. Csak néhanéha hallatszott fel a lovak horkanása, ha előttük denevér repült el, vagy futott át az uton. VHI. A hires keszthelyi vadásztársaság három nap óta verte már föl a Bakony csöndjét. Szóltak a kürtök, ropogtak a puskák, hullott a vad halomszámra, nap-nap után. A harmadik volt a legkegyetlenebb. A hajtókat megduplázták. A fénves vadásztársaság megmámorosodva a két napi eredménytől: a dus zsákmánytól, pusztította a vadat, mint vihar a megért kalászt. A fényes uraságok: a magyar grófok és idegen mágnások lőttek, pusztították a királyi vadakat. Egyik-másik a nemes vadak láttára még helyét is elhagyta. S ha kisiklott körmei közül a vad, fölingerelve annak látásától, utána iramodott és íizte azt berken-bokron keresztül, mig egyszer gyilkos fegyvere előtt holtan bukott le a nemes állat. A keszthelyi grófnét és a bécsi hercegnőt is igy csalta el a vad a társaság köréből. Nem bírván parancsolni vadászszenvedélyüknek, a nemes vadak láttára ingerelte, csalta őket nyomról-nyomra előre. Észre sem vették, hogy már órákhosszán követik a vad nyomát, hol megállva, hol meg hajtva azt. S mire a vadon tévelygő ösvényein keresztül-kasulh ajtva puskacsőre kapták a vadat, már az alkonyat nyomukba hágott. S csak akkor vették észre, hogy balgaságot cselekedtek. A két címeres vadért elhagyták a társaságot, keresztül bolyongták a rengeteget s íme, most egymagukba maradva az elhagyott rengeteg mélyén állanak, hogy merre, maguk sem tudták. A balszerencse között — amint tudjuk — még az volt a szerencséjük, hogy a vadüzés közben véletlenül egymásra találtak éppen akkor, mikor arra mindkettőjüknek szükségük volt. Hogy ott mi történt velük, azt már fentebbről tudjuk. Ám mikor alkonyat táján lefújatta a társaságot a keszthelyi gróf és gyülekeztek abban a gyönyörű kis völgyben, amely arra a célra előre kijelöltetett és ahova az elejtett dus zsákmányokat az arra kirendelt szolgák egybe hordták : akkor vették észre a legnagyobb meglepetésükre, hogy a hercegnő és a grófné hiányzanak. Hirtelen meglepetés ült ki az arcokra, körül-körül tekintgettek, majd a neveket szólítgatták s mikor ez is sikertelen maradt, belefújtak a kürtökbe,hivó jeladást adtakle, de mindhiába.
