Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-12-25 / 292. szám

Békéscsaba, 1926. december 25 Kör&svldélc 5 A választások eredménystatisztikája Most zajlottak le az országgyűlési képviselőválasztások és az uj országgyűlés összeülése előtt bizonyosan mindenkit érdekelnek az alábbi adatok: A választások eredménye szerint az országgyűlés 245 mandátuma a következőképen oszlik meg: Bethlen vezetése alatt álló egységespárt 170. Zichy vezetése alatt álló keresztény gazdasági párt 35. Pártonkívüli kormánybarát 4. Jobboldali ellenzék 10. Szociáldemokraták 14. Egyesült balpárt 9, pártonkívüli baloldaliak 3. Kormánytámogató összesen 209 (85'2 százalék), ellenzéki összesen 36 (14'8 százalék). A mult választásokon a kormány támogatók kaptak 167 (68'4 százalék), az ellenzék 77 (31'6 százalék) mandátumot. Kilencvenegy kerületben egyhangú volt a választás, úgyhogy szavazással 154 képviselőt kellett választani. Erre a 154 képviselőre 1,147.621 szavazatot adtak le. A leadott szavazatokból Betlen-párti 588.666 Zichy párti 140.313 Jobboldali ellenzék 112.714 Az egész baloldali ellenzék 281.383 (ebből szociáldemokrata 129.895). Azokban a kerületekben, ahol szavazásra került a sor, a választóknak átlag 75 százaléka szavazott le. Ha ugyanilyen arányban tekintjük leszavazottnak az egyhangú kerületeknek választóit, akkor jutott a Bethlen-pártra 1,014.666 a Zichy-pártra 242,363 a jobboldali ellenzékre 136.639 a baloldali ellenzékre 282.383 (ebből a szociáldemokratára 129.895) Az összes kormánytámogatókra esett 1,268.674, az összes ellenzékiekre 418.022. A legutóbbi választáson (1922) a kormánytámogató pártok kaptak 1,020.000 szavazatot, ellenzékiek összesen 793.000, még pedig a jobboldali ellenzék 145.000, a baloldali polgári ellenzék 370.000, a szociáldemokraták 278.000. E szerint a kormánytámogató pártok a legutóbbi választással szemben nyertek 249.000, az ellenzék együttesen vesztett 375.000, ebből a szociáldemokratákra esik 149.000. A kormánytámogató képviselők 1922-ben az összes szavazatok 54, most 75 százalékát kapták, a jobboldali ellenzék 1922-ben a szavazatok 7 és fél, most 81 százalékát. A baloldali ellenzék akkor a szavazatok 28'5, most 16'6 százalékát, ebből a szociáldemokraták 1922ben az összes szavazatok 14'5, most 7'7 százalékát kapták. A titkosan választó kerületekben a szavazatok száma a következőképen oszlott meg; kormánytámogató pártok 175.987, jobboldali ellenzék (kizárólag fajvédő) 21.637, baloldali polgári ellenzék 69.593, szociáldemokraták 107.905. Képviselővé viszont a kormánytámogató listán 21-et, 1 fajvédőt, 10 baloldali polgárit és 14 szociáldemokratát választottak. A titkosan választó kerületekben, ahol a választás a kisebbségi képviselet biztosítása érdekében lajstromos, a kormánytámogató párt kapta a szavazatok 46'9 százalékát, viszont a mandátumoknak csak 45"6 százalékát, a szociáldemokraták a szavazatoknak 28'8, a mandátumoknak 30'4 százalékát, a baloldali polgári ellenzék a szavazatoknak 18'6, a mandátumoknak 21'7 százalékát, a jobboldali ellenzékiek a szavazatoknak 5'8 és a mandátumoknak 2'1 százalékát. A választások általános képe szerint a jobboldali ellenzéknek a mult nemzetgyüllésen eredetileg 11 tagot számláló Andrássy féle szélső legitimista csoportjából csupán csak egyetlen képviselő tudott az uj választásnál mandátumhoz jutni. A fajvédők száma 8-ról 4-re csőként, a baloldali ellenzékből a radikális polgári csoport (Károlyi Mihály párt) kapott 1, az egyesült balpárt a legutóbbi nemzetgyűlés végén birt 13 mandátumból veszített 4, a szociáldemokraták 25 mandátumból csupán 14 tudtak megtartani. A választások eredménye tehát azt bizonyítja, hogy a közvélemény elfordult ugy a jobb, mint a baloldali szélsőségtől és a kormány középúton haladó politikája mellé sorakozott. Zsilinszky Mihály emlékezete A közelmúltban ünnepi díszközgyűlés keretében leplezték le Zsilinszky Mihálynak, Békéscsaba nagy jóltevőjének Vidovszky Béla festőművész által alkotott arcképét a városháza nagy tanácstermében. Az alábbiakban közöljük dr.Korniss Géza, békéscsabai városi kulturtanácsnoknak ez alkalommal elmondott nagyhatású emlékbeszédét: Mélyen Tisztelt Képviselőtestületi Közgyűlés! Mélyen Tisztelt Kedves Vendégeink! Lelkemben vált először gondolattá az a mindnyájunkat foglalkoztató érzés, hogy Zsilinszky Mihálv emlékét e helyen meg kell örökíteni s a képviselőtestületé az érdem, hogy e gondolat már is testet öltött és előttünk áll Békéscsaba város nagy patrónusának portraitja leleplezésre várva. Zsilinszky Mihályt talán már csak kevesen ismerték e testület tagjai közül, mert az elhunyt nagy korával járt, hogy elköltöztek mellőle konskolárisai, el atyafiai, el barátai, el mindazok jóformán, akik vele erkölcsi, szellemi, izlés és felfogásbeli kötelékben a régi világot alkották. Alig egy éve ugyan még, hogy szemeit örökre lehunyta, de 12 év hiján egy évszázaddal ezelőtt látta meg Istennek rejtelmesen szép világát. 1838 május 1-én született Békéscsabán; elemi iskoláit itt és Orosházán, gimnáziumi tanulmányait pedig Szarvason végezte, 1858-ban a pesti protestáns theológiai akadémia hallgatója lett, miután atyjának főóhaja volt, hogy fia pap, vagy tanár legyen. Két év múlva — miközben Fabiny Teofil családja körében egyideig, mint nevelő működött, — külföldre ment s a hallei, berlini, jénai és göttingai egyetemeknek volt hallgatója, majd Francia- és Olaszországban is tett tanulmányutakat. Atyja soha sem riadt vissza azoktól a nagy áldozatoktól, amiket fia ismeretkörének tervszerű bővítése megkövetelt. S ezt Zsilinszky Mihály mindig is hálás szívvel emlegette. És ez annál inkább dicsősége az apának, mert a szülői hajlékot n^m lengette körül sem ősi tradíciók alapján kijegecesedett életfelfogás, sem a gazdagság bőségszaruja nem ontotta kincseit. Viszont a fiu nemes lelkületére vall, hogy — világos eszű, gyakorlati érzékű, de mégis egyszerű — szülei iránt végig meg tudta őrizni rajongó tiszteletét. A szülei iránti abszolút tiszteletadás és rajongó hála egészen evangéliumi hódolatszámba ment nála. A külföldről hazatért 23 éves ifjút a szarvasi főgimniziumhoz választotta meg az iskola fenntartó testülete a történelem és magyar irodalom rendes tanárául, ahol csakhamar több alkalmas, az ujabb kor kívánalmait és kutatásait figyelembevevő tankönyvkészitésével öregbítette a tanári széken érdemeit. Az 1874, esztendő fordulópontot jelent a Zsilinszky Mihály életében. A családjában előfordult többszörös gyászeset által lesújtva — édesatyját, feleségét és egyik gyermekét vesztette el, — tanári állásáról lemond s a közügyek szolgálatában és a politikai élet mezején keres vigasztalást, de hatalmas pillére marad továbbra is egyházának s amellett buzgó müvelője a tudományoknak. Sokoldalúsága, munkabírása és képességei ekkor kezdenek csak kibontakozni teljes nagyságukban. Ugy, hogy annak, ki elmélyed az ő rendkívüli egyéniségének a tanulmányozásába, valóban gondot okoz annak eldöntése, hogy Zsilinszky Mihályban egyházának hü fiát, a tudományok hivatott bajnokát, az irodalom mesterét, a kiváló tisztviselőt, avagy a jeles államférfiúi méltányolja és méltassa-e elsősorban. Már tanársága idején gyakran felhasználta az egyházi szószéket az evangéliumnak és a magyar nemzeties szellemnek a szarvasi magyar és tót ajkú gyülekezet körében való erősítésére. Irodalmi munkái között is sok az egyházi vonatkozású. Volt a ssabai egyháznak is felügyelője, majd az egész országban legnagyobb kiterjedésű békés-csanádi evang. egyházmegye választotta meg erre a tisztségre, 1900-ban pedig — Fabiny Teofil lemondása után — a bányai ág. h. evang egyházkerület felügyelője lett, közben a protestáns irodalmi társaságnak egyik legmunkásabb választmányi tagja s egy ideig titkárja is volt. és irodalmi munolyan változatos, Tudományos kássága éppen mint értékes. Szerkesztette cimü lapot is s 1874-ben a Békés a békésvármegyei régészeti és müvelődéstörténelmi társulatnak részben a megalkotója, 12 éven át pedig titkára és Evkönyvének szerkesztője volt. Választmányi tagja volt a magyar történelmi, földrajzi, régészeti és pedagógiai társulatoknak. Tudományos és irodalmi munkásságának elismeréseképpen a Magyar Tudományos Akadémia 1878-ban levelező, 1889-ben pedig rendes tagjává választotta; a genfi és kolozsvári egyetemeknek is honoris causa doktora volt. Már ez a tevékenység is nem egy emberélet, de emberéletek munkájával felér. Pedig mindez Zsilinszky Mihályt — hogy ugy mondjam — csak profilban világítja meg előttünk, hogy „en fasse" is megismerhessük, követnünk kell őt a politika és közélet terrénumaira, hova hivatása és hajlamai mégis csak elsősorban vonzották; mint országgyűlési képviselő, főispán és államtitkár, az organikus törvényeknek és fontos közintézményeknek egész sorát alkotta meg. Erről az elsők között tanuskodhatik éppen Békéscsaba városa, mely gondoskodásának melegét szüntelenül érezte és azon intézmények révén, melyek itt nevéhez fűződnek, nézetem szerint Zsilinszky Mihálynak köszönheti e v€ros nemzeti kultúrájának megteremtését. Mikor 1874-ben tanári katedrájától megvált, tevékeny részt kezdett venni a vármegye közéletében, melynek gyűlésein szónoki sikereivel vonta magára a figyelmet, ezidőtájt alakult meg a jobbés baloldal fúziójából a szabadelvű párt Tisza Kálmán vezetése alatt s ennek programjával a legközelebbi képviselőválasztás alkalmával elnyerte a gyomai választókerület mandátumát. Két időszak alatt ezen kerületet, majd több cikluson keresztül szülővárosát, államtitkárrá történt kinevezésekor Zólyom várost, utoljára pedig Szarvast képviselte az országgyűlésen, melynek — két ciklus kivételével — a forradalom kitöréséig tagja maradt. Parlamenti felszólalásait és előadásait azok választékos stílusa mellett fegyelmezett gesztusai és szép bariton hangja tették formailag is tökéletessé. Nagy debatterí tehetségével és hidegvérével több közismert éleseszü személyiséget győzött le a parlament szellemi tornáin. Tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak s az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározására többször kiküldött bizottságnak, a magyar delegációknak és egyideig mint a képviselőház jegyzője is működött. 1889-ben Csongrád-, 1892-ben Zólyom vármegye főispánjává, 1895-ben pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszCSEKE MIHÁLY ANGOL v * • URI SZABOUZETE Elösmeri elsőrangú úri szabóságomban készítek ugy a saját raktáromon levő finom angol szövetekből, mint hozott anyagokból első, rendű kivitelben öltönyt, Kamilton és Lord télikabátokat és szalon ruhákat a legújabb divat szerint. EKESCSABA IV. KER., BAROSS-UTCA 7. 1926. évben tartott békéscsabai kiállításon első díjjal, miniszteri oklevéllel kitüntetve. Első osztályú munka! - Vidéki meghívásra mintáimmal személyesen megyek. - Pontos kiszolgálás!