Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-12-29 / 294. szám

Ára ÍOOO Korona Békéscsaba, 1926. december 29. Szerda VII. évfolyam 294. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. Szövetség hivatalos lapja Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K A pengő (vk) Magyarország gazdasági éle­tének aj fejezete kezdődött f. hő 27-én. Bevonult a közéletbe uj péoz­egységiink, a pengő. Kétségtelen, hogy nagy rokonszenvvel fogadták, Mindenki örült neki. A gazdagok a 100, 50 pengőst simogatták, sok szép bókot mondván róla : „milyen szép, milyen művészi, milyen impo­záns . . . I" A szegények a fillére­ket csörgették, babonásan megpök­dösvén az elsőt, mely kezükbe ke­rült : >apád, anyád ide jöjjön !...< Nem is csoda, ha szeretettel, re­ménykedve fogadták a pengőt, ha a koronától meghatottság nélkül, sőt minél gyorsabban igyekszik sza­badulni mindenki. Hiszen a koroná­hoz annyi fájó, keserű emlék, any­nyi tragédia tapad. Szerencsétlen papiros korona I Mennyien és mennyit sírtak miatta! Ott kezdődött, amikor csak az egyik oldalát nyomták meg, a gyűlöle­tes emlékű fehér pénznél. Lehet-e azokra a rut pénzekre másként gon­dolni, mint felháborodással, gyűlö­lettel ? Azután jött a katasztrófális devalváció. A korona nem volt többé értékmérő eszköz, hanem gyaláza­tos spekuláció hitvány tárgya. Mit sem segített, hogy egy zseniális ember nagy erőmegfeszitése átmene­tileg tekintélyt adott annak. Csak arra való volt ez is, hogy annál mélyebbre zuhanjon. És a zuhanással elveszett sok apró, pici vagyon. Éveken át meg­takarított kevés fillérek. Gyűrött takarékkönyvekbe sok-sok kis tétel­ben beirt összegek egyszerre semmit sem jelentettek többé. Mennyi erőfe­szítésnek, mennyi reménységnek, mennyi szorgalomnak semmisült meg féltve őrzött gyümölcse ! A papír­korona a maga tiagikus utján vitte, ragadta magával a törpe existenciá­kat s nyomába a kétségbeesésnek, nyomornak könnyárja fakadt, foly­dogált. Csoda-e hát, ha most, amikor végleg aláhanyatlik sírjába a korona, nem siratja senki, hanem sietve igyekszik menekülni a papirosbankó­tól, melyhez egy évtized ezer fájó emléke fűződik ? I Hát az uj pénz mit hoz ? Vájjon a pengőben több lélek, több könyö­rűlet, több boldogságot fakasztó erő van ? Aligha. Ez is pénz. A pénz pedig szívtelen, hideg, kegyetlen, szá­mító és mégis kiszámíthatatlan. Aki­hez odaszegődik, azt még nem biz­tosan boldogítja, sőt sokszor egye­nesen szerencsétlenségbe, züllésbe taszítja, de akit elkerül, ahoz sem irgalmasabb, kínt és gyötrelmet okoz neki. A pénzzel csak egyféleképen lehet okosan bánni, csak egyféleképen lehet arra kényszeríteni, hogy bizonyos boldogságot teremtsen. Ha tisztelet­ben tartjuk, mint félelmetes hatalmat, de nem borulunk le előtte, mint bálvány előtt. A tisztelet és félelem arra intsen, hogy becsüljük meg annak legkisebb egységét, a fillért is. Ne tékozoljuk, ne szórjuk, mert a pénz kegyetlenül megbosszulja azt, aki meg nem becsüli. De e becsülés ne aljasodjon le soha pénzimádattá. Ne gondoljuk, hogy a pénz minden ható hatalom, amely boldogságot, mindent adhat. Aki a pénzt ilyen megváltó hatalomként, bálványként imádja, aki e tébolyult imádatában mindent képes feláldozni e moloch előtt, azt maga a bálvány emészti meg, könyörtelenül, kegyetlenül. Bizony a pengő is csak ilyen. Ne becsüljük hát tul. Ne higyjük, hogy misztikus erők vannak mögötte és benne, amelyek önmagukban arany­kort teremtenek. Ne helyezzük azt soha az erkölcsi törvények fölé, érette soha erkölcsi áldozatot ne hozzunk. De becsüljük meg minden kis részét. Takarékoskodjunk minden fillérrel. Higyjük, hogy erő az, amely az anyagi életet igenis kormányozza. Tiszteljük, de ne imádjuk a pengőt. Becsüljük meg, de ne reszkessünk érte. Okosan szeressük, akkor nem csal meg, hanem a magunk egyéni és a nemzet életében is jobb kor­szakot teremt. Január 1-én vonul be a pengő a postára Budapest, december 28. (MTI) A kereskedelemügyi minisztérium közlése szerint a pengő­számitás életbelépése következtében 1927 január 1-től kezdve a postán is mindennemű be és kifizetés, utalvány, postatakarékpénztári csekk, befize­tési lap stb. használata is koronaérték helyett csak peagőértékben történ­hetik. Minden koronaértékben kitöltött űrlapot visszautasítanak a posta­hivatalok. Nagy összeesküvést lepleztek le Spanyolországban Agyonlőttek négy összeesküvőt Madrid, december 28. A rendőrség ismét egy messzeágazó összeesküvésnek jött a nyomára, amely főként Prime de Rivera ellen irányult. Az összeesküvők állítólag Alfonz király ellen is tervezlek merényletet. Tegnap estig 20 letartóztatás történt. Madrid, december 28. A Primo di Rivera és a spanyol király elleni összeesküvés gyanúja alapján letartóztatott 20 ember közül négyet a statáriális eljárás lefolyta­tása után agyonlőttek. Megszűnik a megszállás a Rajna vidékén Berlin, december 28. A német, francia és angol külügy­miniszterek legutóbbi megbeszélésü­kön abban állapodtak meg, hogy 1927 január 31-én a rajnai tarto­mányt a megszállás alól teljesen mentesitik. Ez a megállapodás Stre­semann személyes nagy sikere. Az ellentétek a németek és franciák kö­zött nem annyira anyagiak voltak, hanem főként biztonsági kérdésekről folyt a vita. Németország a Rajna vidék kiürítése fejében bizonyos biz­tonsági kompenzációkat nyújt. A megszállott német terület kb. 32000 négyszög km. és 6-5 millió lakosa van. Ezen a területen vannak a legnagyobb ipari és gazdasági centrumok. A megszálló francia csa­patok létszáma ma is több 80.000 nél és fenntartása több mint egynegyed milliárd aranymárkába került. MRAUAM ••••>»•• •••••••• •••• VAMAMI Win öis cf) grata: herceget Két Qét múlva ope­ráljúK meg Budapest, december 28. Dr. Seibl László, a Parkszanatórium főorvosa, Windischgrátz Lajos herceg állapo­táról a következőket mondotta: A herceg állapotában semmi döntő vál­tozás nem állt be. A szükséges ope­rációt két hét múlva végzik el. GONDOLATOK * * * Külpolitikai bonyodalmakról szinte naponkint olvasunk. Az már letagad­hatatlan tény, hogy az olaszok és franciák nem túlságosan szivelik egymást. Az egészen komoly össze­koccanástól egészen bizonyosan csak a nemrég letűnt világháború borzal­mas emlékei tartják vissza a „hűsé­ges szövetségeseket." A kisantant is folytonosan bomla­dozik. Most az albán-kérdés — amely egyébként évtizedek óta jó ürügy a különféle külpolitikai átcsoportosí­tásokra — nyugtalanítja megint a kisantant szivét, Romániát ki akarják ugratni a kisantantból. Érdekes, bogy ilyenkor a kiválni készülő antantállamok mind felénk pislognak. Románia is szörnyen „ápolná" a jó barátságot velünk. A szerb „békességes" törekvések pedig nyilvánvalók. Mindez azt a gondolatot kell hogy felébressze: már kezdenek velünk komolyan számolni. Látják, hogy érték vagyunk. Tudják, hogy nélkü­lünk a keleteurópai kérdést meg­oldani nem lehet. Csak ügyesen használják ki vezetőink ezt az atmos­férát! Mert az kétségtelen, hogy hajnalodik. Csak arra vigyázzunk, hogy a feljövő nap ki ne égesse gyenge vetésünket 1 * A SZikeS területek értékesítése mind­nagyobb gondja Csonkamagyaror­szágnak, mert köztudomásu, hogy óriási földdarabok használhatatlanok éppen a szik miatt. A szikjavitás kérdése egyik leg­fontosabb mezőgazdasági feladatunk. Tesznek is valamit ebben az irány­ban, de nagyon keveset. Az ered­mény pedig csaknem nulla. (Kevés helyen van az országban olyan ered­mény, mint Csabán az öntözött rét.) Most aztán felvetette valaki azt a gondolatot, hogy a szikes terüle­teket fel kellene használni halgazda­ságok létesítésére. A világhírű tiszai, körösi halak az agyonszabályozás miatt úgyis kiveszőben vannak. A halgazdaságok újra bőséges halter­mést biztositanának s óriási nemzeti vagyont jelentenének a ma értéktelen szikesekkel szemben. Érdemes erről a témáról különö­sen itt, ebben a szikes területekben tulgazdag vármegyében gondolkozni 1 * Negyven gyermeket ruháztak fel Budapesten egyetlen kerület házfel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom