Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám
1926-12-29 / 294. szám
Ára ÍOOO Korona Békéscsaba, 1926. december 29. Szerda VII. évfolyam 294. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. Szövetség hivatalos lapja Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K A pengő (vk) Magyarország gazdasági életének aj fejezete kezdődött f. hő 27-én. Bevonult a közéletbe uj péozegységiink, a pengő. Kétségtelen, hogy nagy rokonszenvvel fogadták, Mindenki örült neki. A gazdagok a 100, 50 pengőst simogatták, sok szép bókot mondván róla : „milyen szép, milyen művészi, milyen impozáns . . . I" A szegények a filléreket csörgették, babonásan megpökdösvén az elsőt, mely kezükbe került : >apád, anyád ide jöjjön !...< Nem is csoda, ha szeretettel, reménykedve fogadták a pengőt, ha a koronától meghatottság nélkül, sőt minél gyorsabban igyekszik szabadulni mindenki. Hiszen a koronához annyi fájó, keserű emlék, anynyi tragédia tapad. Szerencsétlen papiros korona I Mennyien és mennyit sírtak miatta! Ott kezdődött, amikor csak az egyik oldalát nyomták meg, a gyűlöletes emlékű fehér pénznél. Lehet-e azokra a rut pénzekre másként gondolni, mint felháborodással, gyűlölettel ? Azután jött a katasztrófális devalváció. A korona nem volt többé értékmérő eszköz, hanem gyalázatos spekuláció hitvány tárgya. Mit sem segített, hogy egy zseniális ember nagy erőmegfeszitése átmenetileg tekintélyt adott annak. Csak arra való volt ez is, hogy annál mélyebbre zuhanjon. És a zuhanással elveszett sok apró, pici vagyon. Éveken át megtakarított kevés fillérek. Gyűrött takarékkönyvekbe sok-sok kis tételben beirt összegek egyszerre semmit sem jelentettek többé. Mennyi erőfeszítésnek, mennyi reménységnek, mennyi szorgalomnak semmisült meg féltve őrzött gyümölcse ! A papírkorona a maga tiagikus utján vitte, ragadta magával a törpe existenciákat s nyomába a kétségbeesésnek, nyomornak könnyárja fakadt, folydogált. Csoda-e hát, ha most, amikor végleg aláhanyatlik sírjába a korona, nem siratja senki, hanem sietve igyekszik menekülni a papirosbankótól, melyhez egy évtized ezer fájó emléke fűződik ? I Hát az uj pénz mit hoz ? Vájjon a pengőben több lélek, több könyörűlet, több boldogságot fakasztó erő van ? Aligha. Ez is pénz. A pénz pedig szívtelen, hideg, kegyetlen, számító és mégis kiszámíthatatlan. Akihez odaszegődik, azt még nem biztosan boldogítja, sőt sokszor egyenesen szerencsétlenségbe, züllésbe taszítja, de akit elkerül, ahoz sem irgalmasabb, kínt és gyötrelmet okoz neki. A pénzzel csak egyféleképen lehet okosan bánni, csak egyféleképen lehet arra kényszeríteni, hogy bizonyos boldogságot teremtsen. Ha tiszteletben tartjuk, mint félelmetes hatalmat, de nem borulunk le előtte, mint bálvány előtt. A tisztelet és félelem arra intsen, hogy becsüljük meg annak legkisebb egységét, a fillért is. Ne tékozoljuk, ne szórjuk, mert a pénz kegyetlenül megbosszulja azt, aki meg nem becsüli. De e becsülés ne aljasodjon le soha pénzimádattá. Ne gondoljuk, hogy a pénz minden ható hatalom, amely boldogságot, mindent adhat. Aki a pénzt ilyen megváltó hatalomként, bálványként imádja, aki e tébolyult imádatában mindent képes feláldozni e moloch előtt, azt maga a bálvány emészti meg, könyörtelenül, kegyetlenül. Bizony a pengő is csak ilyen. Ne becsüljük hát tul. Ne higyjük, hogy misztikus erők vannak mögötte és benne, amelyek önmagukban aranykort teremtenek. Ne helyezzük azt soha az erkölcsi törvények fölé, érette soha erkölcsi áldozatot ne hozzunk. De becsüljük meg minden kis részét. Takarékoskodjunk minden fillérrel. Higyjük, hogy erő az, amely az anyagi életet igenis kormányozza. Tiszteljük, de ne imádjuk a pengőt. Becsüljük meg, de ne reszkessünk érte. Okosan szeressük, akkor nem csal meg, hanem a magunk egyéni és a nemzet életében is jobb korszakot teremt. Január 1-én vonul be a pengő a postára Budapest, december 28. (MTI) A kereskedelemügyi minisztérium közlése szerint a pengőszámitás életbelépése következtében 1927 január 1-től kezdve a postán is mindennemű be és kifizetés, utalvány, postatakarékpénztári csekk, befizetési lap stb. használata is koronaérték helyett csak peagőértékben történhetik. Minden koronaértékben kitöltött űrlapot visszautasítanak a postahivatalok. Nagy összeesküvést lepleztek le Spanyolországban Agyonlőttek négy összeesküvőt Madrid, december 28. A rendőrség ismét egy messzeágazó összeesküvésnek jött a nyomára, amely főként Prime de Rivera ellen irányult. Az összeesküvők állítólag Alfonz király ellen is tervezlek merényletet. Tegnap estig 20 letartóztatás történt. Madrid, december 28. A Primo di Rivera és a spanyol király elleni összeesküvés gyanúja alapján letartóztatott 20 ember közül négyet a statáriális eljárás lefolytatása után agyonlőttek. Megszűnik a megszállás a Rajna vidékén Berlin, december 28. A német, francia és angol külügyminiszterek legutóbbi megbeszélésükön abban állapodtak meg, hogy 1927 január 31-én a rajnai tartományt a megszállás alól teljesen mentesitik. Ez a megállapodás Stresemann személyes nagy sikere. Az ellentétek a németek és franciák között nem annyira anyagiak voltak, hanem főként biztonsági kérdésekről folyt a vita. Németország a Rajna vidék kiürítése fejében bizonyos biztonsági kompenzációkat nyújt. A megszállott német terület kb. 32000 négyszög km. és 6-5 millió lakosa van. Ezen a területen vannak a legnagyobb ipari és gazdasági centrumok. A megszálló francia csapatok létszáma ma is több 80.000 nél és fenntartása több mint egynegyed milliárd aranymárkába került. MRAUAM ••••>»•• •••••••• •••• VAMAMI Win öis cf) grata: herceget Két Qét múlva operáljúK meg Budapest, december 28. Dr. Seibl László, a Parkszanatórium főorvosa, Windischgrátz Lajos herceg állapotáról a következőket mondotta: A herceg állapotában semmi döntő változás nem állt be. A szükséges operációt két hét múlva végzik el. GONDOLATOK * * * Külpolitikai bonyodalmakról szinte naponkint olvasunk. Az már letagadhatatlan tény, hogy az olaszok és franciák nem túlságosan szivelik egymást. Az egészen komoly összekoccanástól egészen bizonyosan csak a nemrég letűnt világháború borzalmas emlékei tartják vissza a „hűséges szövetségeseket." A kisantant is folytonosan bomladozik. Most az albán-kérdés — amely egyébként évtizedek óta jó ürügy a különféle külpolitikai átcsoportosításokra — nyugtalanítja megint a kisantant szivét, Romániát ki akarják ugratni a kisantantból. Érdekes, bogy ilyenkor a kiválni készülő antantállamok mind felénk pislognak. Románia is szörnyen „ápolná" a jó barátságot velünk. A szerb „békességes" törekvések pedig nyilvánvalók. Mindez azt a gondolatot kell hogy felébressze: már kezdenek velünk komolyan számolni. Látják, hogy érték vagyunk. Tudják, hogy nélkülünk a keleteurópai kérdést megoldani nem lehet. Csak ügyesen használják ki vezetőink ezt az atmosférát! Mert az kétségtelen, hogy hajnalodik. Csak arra vigyázzunk, hogy a feljövő nap ki ne égesse gyenge vetésünket 1 * A SZikeS területek értékesítése mindnagyobb gondja Csonkamagyarországnak, mert köztudomásu, hogy óriási földdarabok használhatatlanok éppen a szik miatt. A szikjavitás kérdése egyik legfontosabb mezőgazdasági feladatunk. Tesznek is valamit ebben az irányban, de nagyon keveset. Az eredmény pedig csaknem nulla. (Kevés helyen van az országban olyan eredmény, mint Csabán az öntözött rét.) Most aztán felvetette valaki azt a gondolatot, hogy a szikes területeket fel kellene használni halgazdaságok létesítésére. A világhírű tiszai, körösi halak az agyonszabályozás miatt úgyis kiveszőben vannak. A halgazdaságok újra bőséges haltermést biztositanának s óriási nemzeti vagyont jelentenének a ma értéktelen szikesekkel szemben. Érdemes erről a témáról különösen itt, ebben a szikes területekben tulgazdag vármegyében gondolkozni 1 * Negyven gyermeket ruháztak fel Budapesten egyetlen kerület házfel-